A projekt során több százmillió köbméter földet ástak ki a mintegy 35 kilométer hosszú második csatorna kiépítéséhez, mely lehetővé teszi a párhuzamos forgalom áthaladását a Szuezi-csatornán – írja a The Independent brit lap. A körülbelül 37 kilométeres eredeti szakaszt pedig kiszélesítették. A Szuezi-csatorna Hatóság szerint a gyorsabb átkelés növelni fogja a forgalmat a kulcsfontosságú vízi úton keresztül, mely a Vörös-tengert és a Földközi-tengert köti össze. A csatorna bővítése szerves részét képezi az egyiptomi gazdaság felélesztésének.
A Szuezi-csatornát – gazdasági jelentőségén túl – továbbra is a nemzeti büszkeség szimbólumaként tartják számon. Az útszakaszt 1869-ben Izmail pasa alkirály nyitotta meg, az ünnepélyes eseményre még egy operát is rendelt Giuseppe Verditől, bár szakmai körökben néhányan vitatják, hogy az Aidát valóban erre az alkalomra komponálta az olasz zeneszerző.
1956. július 26-án Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök államosította a Szuezi-csatorna Társaságot, amely végül a szuezi válság nyitányaként híresült el a történelemben. Mindenesetre Nasszer az arab világ hősévé vált a lépéssel, Egyiptom pedig átvette a csatorna feletti irányítást, amely egyrészt az ország nemzeti tudatának megerősítését, másrészt a brit befolyás térségbeni gyengülését jelentette.
A csatorna Egyiptom stratégiai fontosságának a szimbólumává vált, erre alapozták az ország jelentőségét. Sok állam ezért telepítette érdekeltségeit Egyiptomba, ez egyfajta stratégiai előnyt jelent – magyarázta Timothy E Kaldas, a Tahrir Institute for Middle East Policy nevű szervezet vezetője.
Az egyiptomiak viszont érzékenyek a külföldi befolyás erősödésére, ezért a csatornaberuházásnál teljesen önálló finanszírozást próbáltak kialakítani.
Az egyiptomi kormány előrejelzése szerint a csatornán keresztülhaladó forgalom jelentősen növekedni fog. Ez – a jelentés szerint – napi 49-97 hajót jelentene, az éves bevétel pedig 3,2 milliárdról 8,5 milliárd fontra növekedne 2023-ig.
Ezeket a becsléseket azonban sokan túlzónak találják, a csatornán bonyolított kereskedelmet ugyanis nagyban meghatározza az olaj és a cseppfolyósított földgáz forgalma, melyet globálisan inkább a folyamatos hanyatlás jellemez. A tisztviselők emiatt már szűkszavúbban nyilatkoztak korábbi előrejelzéseikhez képest, Mohab Mamish például csak annyit közölt: „világszínvonalú közgazdászok” voltak felelősek a fenti számokért.
„A kereskedelem nem fog drasztikusan növekedni. Az új csatornával kétszer nagyobb forgalom is lebonyolítható, de a globális előrejelzések nem azt mutatják, hogy kétszer annyi hajó keresztül is fog haladni rajta. A valóság az, hogy a globális kereskedelem adós kapacitásának kihasználásával, mivel függ az európai piactól is, az európai kereslet pedig 2008 óta lecsökkent” – vélekedett Hossam Abougabal, a MEED elemzője.
A bővítést követő területfejlesztési projekt keretein belül a csatorna mentén új ipari zónákat hoznak létre – írta az MTI. Az övezetben telephelyet és infrastruktúrát nyer az olaj- és petrolkémiai ipar, autó-összeszerelő üzemek épülnek és otthont kapnak a könnyűfém-feldolgozó iparágak is. A raktározást és elosztást kezelő logisztikai központok mellett épül hajó- és konténergyár is.
A munkahelyteremtésen túl a befektetésnek az is bejelentett célja, hogy az újonnan létrejövő települések tehermentesítsék a túlzsúfolt Nílus-parti városokat. Ez utóbbiak közül a legszembetűnőbb példa Kairó, amelynek lakosságát a fővárost övező agglomerációs gyűrűvel együtt körülbelül 40 millióra teszik.
Egy nappal az új Szuezi-csatorna augusztus 6-i megnyitója után egy harmadik mesterséges vízi út kiépítése veszi kezdetét. A 9,5 kilométer hosszúra tervezett meder a régi csatorna által kettészelt földközi-tengeri kikötőváros, Port-Szaíd keleti felén lévő kikötőt fogja elkerülni. A részleteket az augusztus 6-i megnyitón ismertetik.
Az említett kikötő az Európa és a Földközi-tenger keleti térsége közti kereskedelmi tengely egyik központi állomása, amely körül hatalmas ipari zóna épül az egyiptomi export növelésének céljából.
A közlemény szerint az új fejlesztésekért felelős altengernagy arra emlékeztetett, hogy a „harmadik csatorna” megépítéséről eredetileg 2004-ben született döntés, különösebb eredmény nélkül, „ezért most úgy döntöttünk, hogy újraélesztjük a projektet, mielőtt a Szuezi-csatorna új szakaszának ásását lebonyolító nemzetközi konzorcium markolói elhagynák a terepet”.
A csatorna létrehozását biztonsági félelmek is övezik. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet harcosai a közelmúltban megpróbálták elfoglalni az észak-sinai tartomány egyik városát, és azt állították, hogy ők indítottak rakétatámadást egy egyiptomi fregatt ellen a Földközi-tengeren.
Egyiptomi tisztviselők azonban visszautasították azt a feltételezést, hogy veszély fenyegetné a csatornán keresztül folyó kereskedelmet.
Az észak-afrikai országban tevékenykedő szélsőséges csoportok jelentette veszély miatt a közelgő megnyitó előkészületeit példátlan biztonsági intézkedések kísérik, július 26-án például újabb szállítmány érkezett a kairói repülőtérre abból az összesen 1400 belga juhászkutyából, amelyekkel Kairó a határátkelők és egyéb létesítmények védelmét akarja megerősíteni. A „kiváló képességű és nagy munkabírású állatokat robbanószerkezetek felkutatásában és a terrorellenes harcban fogják bevetni” – jelentette az al-Jóm asz-Szábe című napilap.
A megnyitón várhatóan jelen lesz Vlagyimir Putyin orosz, valamint Francois Hollande francia elnök is. Putyin egyébként köztudott szövetségese Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnöknek, Franciaország pedig a közelmúltban adott el Egyiptomnak három Rafale harci repülőgépet, melyek repülni fognak az ünnepség során.
Az új Szuezi-csatorna megnyitójának eddig kiszivárgott részletei között az al-Maszri al-Jóm című újság megemlítette egy emlékfal leleplezését, amely az építkezés során elhunyt tizennégy munkás bevésett nevét fogja viselni.
