Nagy-Huszein Tibor azt mondta, úgy néz ki, hogy hosszú évek előkészítő munkája után a „Fidesz napokon belül megkezdi” az állami tulajdonban lévő termőföldek kedvezményes hitellel történő értékesítését.
Hozzátette, az előkészítésnek több fázisa volt, például azok a „földmutyik”, amelyek során mintegy 250 ezer hektárnyi területet kaptak meg új bérlők. A politikus szavai szerint a földek eladásához nem kell külön parlamenti felhatalmazás, ráadásul Matolcsy György jegybankelnök „megteremtette a lehetőséget” a területek megvételéhez.
A DK úgy látja, hogy miután a földtörvény alapján az európai gazdasági térség polgárai vehetnek Magyarországon földeket, így a „fideszes klientúra” később eladhatja ezeket a területeket az esetleges európai földvásárlóknak – folytatta.
Arra is kitért, hogy az uniós földalapú támogatás tízéves összege fedezni tudja a vásárláshoz felvett hiteleket.
Nagy-Huszein Tibor azt mondta, ezt a „rendkívül tisztességtelen folyamatot” mindenképpen meg kellene állítani, mert annak során 3-400 milliárd forintnyi nemzeti vagyon kerül olyan bérlők birtokába, akik nem bizonyították, hogy méltók a területek művelésére.
Jakab István, a Magosz elnöke – aki egyben az Országgyűlés fideszes alelnöke – a Nemzeti Agrárkamara lapjának augusztusi számában azt mondta: az állam által kötött szerződéseket tiszteletben tartják, a meglévő bérleti szerződésekkel együtt adnának el 300-400 ezer hektárnyi állami termőföldet húszéves elidegenítési tilalom mellett, húsz évre szóló hitellel.
A cikkben arról is beszámolt, hogy csak olyanok vásárolhatnának, akik meg is művelik a földet. Jakab István azt is közölte, hogy az ezt lehetővé tevő jogszabály-módosításokat várhatóan még augusztusban a Ház elé terjesztik.
Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő az LMP múlt keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: nem fogják tétlenül nézni az állami földek eladását, „ahány gazdálkodót, traktort meg tud mozgatni”, azt mind a fővárosba hívja, hogy megakadályozza a „földrablást”.
Sallai R. Benedek mindezt úgy értékelte: a közvagyont – az állami termőföldek jelentős részét – „a haveroknak akarják odaadni, vagy saját részre lenyúlni”. Hozzátette: az elmúlt időszakban a bérleti jogot is nagyrészt „csókosok” szerezték meg, és most nekik lesz esélyük a megvételre is, vagy azoknak, akik jelentős tőkével rendelkeznek. Úgy ítélte meg: ez további birtokkoncentrációt eredményez majd.
Lázár János a június 25-i sajtótájékoztatón közölte: bizonyos földmérethatár fölött nem lesz földalapú támogatás, amit pedig – és ebbe az EU is belement már – 80 százalékos arányban szeretnének inkább a kisbirtokok felé átirányítani.
Nem sokkal később a Hír TV hírül adta, hogy sávos rendszer szerint osztaná a következő hétéves ciklusban az uniós földalapú támogatást a kormány. A tervek szerint az összeg nem haladná meg a százötvenezer eurót, 1200 hektár fölött pedig nem járna juttatás.
A Magyar Nemzet július 13-án szintén arról írt, hogy a kormányzat megváltoztatja a termőföldek földalapú támogatását 1200 hektár területnagyság felett. Összeállításukban többek között arra keresték a választ, hogy a termelők, illetőleg a nagyobb érdekcsoportok mennyit veszítenek vagy kapnak ezáltal.
Ángyán József az MNO-nak nyilatkozva azt mondta: „Katasztrofális következményekkel járhat a Magosz terve, amely alapján a mai spekuláns-kliens bérlők számára megvásárolhatóvá válnának az állami tulajdonban lévő földek”. A második Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára emlékeztetett: az államra bízott, még meglévő, stratégiai jelentőségű közös nemzeti földvagyonunk jelenlegi hazai átlagáron 500 milliárd forintot, de „burgenlandi mércével” mérve már ma is nem kevesebb mint 5000 milliárd forintot ér. Ez a tény már önmagában is eléri a spekuláns tőkeérdekeltségek ingerküszöbét.
A földmaffiaügyben a területalapú támogatások jogosulatlan igénylésével kapcsolatban még tavaly októberben is folyamatosan nőtt a 2013-ban elindult nyomozás gyanúsítottainak száma. A titkosszolgálati módszerekkel feltárt ügyben körülbelül egymilliárd forinttal akarták megrövidíteni a közkasszát a fehérgalléros bűnözők. Az eset kapcsán felvetődik a kérdés, hogy az új földosztási rendszer mennyi esélyt tartogathat a visszaélések számára, illetve ki és hogyan járhat jól.
