– Pedig egy ideje már ezt az eszközrendszert építgetik.
– Bankként azt támogatjuk, akiről azt gondoljuk, hogy képes visszafizetni a rendelkezésére bocsátott hitelt. Ez nem azon múlik, hogy valaki kicsi vagy nagy, hanem csakis az adott piaci szereplő hatékonyságán. Mi tehát gazdaságilag szelektálunk, és annak adunk, aki képes visszaadni. A kicsik között is vannak ilyenek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kicsikből nőnek ki a nagyok; a gazdaság egészére igaz ez, nem csak az agráriumra. Azzal sincs tehát semmi baj, hogy a kicsit, az induló vállalkozást támogatni kell. Ez is kell ahhoz, hogy valaki kinője magát, és nagy legyen tíz, húsz vagy ötven év múlva.
– És mi a helyzet az őstermelőkkel?
– Hitelt jó eséllyel az kérjen, akinek van a gazdálkodására vonatkozó, évekre visszamenő, értékelhető kimutatása, nyilvántartása – beszéljünk könyvelésről –, amely alapján mi külső szemlélőként azt tudjuk mondani, hogy igen, ő ezzel igazolja, hogy képes hatékonyan dolgozni. Ha valaki nem vezet ilyen nyilvántartást, nem képes banki partnerré válni. Most mászunk kifelé egy pénzügyi világválságból, amely a fedezetek értékét tönkretette, tehát ma nem tudunk eszközalapon finanszírozni. Üzletileg nem jó nekünk egy ilyen finanszírozás, és erkölcsileg is aggályos. Akkor inkább ne létesítsünk hitelkapcsolatot.
