Az idei költségvetés bevételi oldala rendben alakult, sőt a vártnál is kedvezőbb a kép, miközben a kiadásokat kézben tartotta a kormány – mondta lapunknak Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke (aki egyben a Költségvetési Tanács elnöke is, de mivel a testület néhány hét múlva közli hivatalos álláspontját a büdzsé első fél éve alakulásáról, lapunknak az MKT vezetőjeként mondta el véleményét).
Kovács Árpád úgy látja, hogy az idei hiánycél tartható, mivel a költségvetési törvényben egy igen szigorú, 2,4 százalékos deficitcél szerepel a bruttó hazai termék (GDP) arányában. – Mivel a büdzsében szereplő hiánycél alatta van az EU által elvárt 3 százalékos szintnek, ez felfogható egyfajta vésztartaléknak, a költségvetésben szereplő hivatalos biztonsági keret mellett – mondta az elnök. Ez a hazai GDP-t figyelembe véve mintegy 180 milliárd forintos pótkeretet jelenthet.
Mint ismert, az idei költségvetést 100 milliárd forintos általános tartalékkal tervezték, amelyhez még egy 30 milliárd forintos országvédelmi alap is tartozik. A tartalékok 90 százalékát ugyanakkor már fél év alatt elköltötte a kabinet, bár az alap forrásaihoz még nem nyúlt. Erre ugyanakkor szükség is lehet, mivel a dohánycégek különadójából remélt 10, illetve az élelmiszerláncok felügyeleti díjából tervezett 30 milliárd forintos bevételről egyelőre le kell mondania az államnak. Az Európai Bizottság ugyanis múlt hónapban, versenyjogi aggályok miatt tiltotta meg a kabinetnek az adók beszedését.
Kovács Árpád arra hívta fel a figyelmet, hogy az államadósság második negyedévi megugrása a vártnál nagyobb volt. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn publikált adatai szerint az államháztartás bruttó adóssága június végén a GDP 79,6 százaléka volt.
– Két esemény járult hozzá az adósságráta emelkedéséhez. Egyrészt a görög válság, másrészt a forint árfolyamgyengülése hatott negatívan a hazai adósságpályára – mondta az elnök. Azt is megjegyezte, hogy az év első felében az adósságkezelő „bespájzolt”: több államkötvényt bocsátott ki annál, amit a lejáratok indokoltak volna, vagyis előre megfinanszírozta a későbbi forrásigényeket.
Az elnök úgy látja, hogy tartható a kormány által vállalt év végi, csökkenő adósságszint, ami a költségvetési törvényben a GDP 75,4 százalékát jelenti. – A korábbiakhoz képest erőteljes hiánycsökkentés zajlik, a csökkenő kamatfelárak mellett ennek is köszönhető, hogy a néhány évvel ezelőtti évi 1200-1300 milliárd forinttal szemben most mintegy 800 milliárd forintra csökkentek az állam kamatkiadásai – tette hozzá.
Kovács Árpád szerint 2017–2018-ra elviselhető mértékű lesz a ráta, bár az adósság abszolút mértéke csak akkor csökkenthető, ha még kisebb költségvetési hiánnyal működik az állam. Az idén az elemzők 3 százalékos GDP-növekedést várnak, ami nagyrészt összhangban van a kormány tervezett bővülési ütemével, vagyis ez nem jelent kockázatot a büdzsére.
