Újabb szabad kereskedelmi paktum készül

A szolgáltatásokat is liberalizálná az Egyesült Államok és az Európai Unió. Állami feladatok kerülhetnek a multik kezébe.

Brüsszel eddigi közleményei szerint az unióval 2013 tavaszán kezdődtek meg az egyeztetések, és 11 tárgyalási fordulón már túl is vannak. Jelenleg Cecilia Malm-ström kereskedelmi biztos viszi az ügyeket az EB részéről, a legutóbbi egyeztetés áprilisban volt. A WikiLeaks irataiból kiderül, hogy a TISA piaci körülményeket kényszerítene olyan állami szolgáltatókra is, amelyek közérdekű feladatokat látnak el, a gyermekgondozástól az idősotthonok fenntartásáig. A TTIP-hez hasonlóan a TISA is lehetővé tenné, hogy a multinacionális nagyvállalatok szuverén országokat perelhessenek be elmaradt haszon címén, amennyiben egy állam úgy szabályozza az adott szolgáltatási területet, hogy az – szerintük – korlátozza az új piaci szereplők megjelenését.

Intő jel, hogy az Amerika vezetésével létrejövő csendes-óceáni szabad kereskedelmi egyezmény (TPP) kapcsán ausztrál jogászok több pontban is az emberi jogok megsértésére hívták fel a figyelmet a Saturday Paper hasábjain. A formálódó egyezmény szerint az új szabályok több közszolgáltatóra is vonatkoznának, és a külföldi befektetők olyan jogokat kapnának, amelyekkel eddig csak az állami vállalatok rendelkeztek. Így például a külföldiek beleszólhatnának a közszolgáltatók adásvételébe is, ami – a lapnak nyilatkozó jogászok szerint – korlátozná az országok törvényalkotási jogát.

A Saturday Paper legfrissebb elemzése aggályokat vetett fel az állami (rész)tulajdonban álló vállalatokkal kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy az új előírások még a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) liberális előírásain is túllépnének, a multikat az állam szintjére emelve. A lap által megszólított szakértők egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a tisztán szabad kereskedelmi feltételeket nem lehet minden területen kikényszeríteni, mert a kormányok és a lakosság jogsérelmével járna.

A TISA-nak egyébként már csak azért is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az amerikaiak a másik két új szabad kereskedelmi megállapodás (a csendes-óceáni és az európai) mellett, mert a kialakítandó övezetekben a szolgáltatásexport akadályait is eltörölnék. Márpedig ez a szektor adja az amerikai gazdasági teljesítmény legnagyobb részét, és itt található a legtöbb globálisan versenyképes nagyvállalat.
Elemzők szerint a TISA egyik célja az lehet, hogy minél inkább a részleges privatizáció felé tereljék a közfeladatokat ellátó vállalatokat.

A szabad kereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban a fogyasztóvédelmi szabályok lazításától tartanak és élénken tiltakoznak ellene Európában is; az államok beperelhetősége ugyanis azzal a hatással járna, hogy a kormányok – a különbíróságok által kiszabott óriásbüntetéstől tartva – változtatnának a köz ellátását célzó szabályrendszerükön, vagy az új törvényeket már egyenesen az egyezmény szellemében alkotnák.