Nemcsak a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) folynak zárt ajtók mögött a tárgyalások az Egyesült Államok és az Európai Unió között, hanem a világ legnagyobb szolgáltatás-kereskedelmi megállapodásáról is évek óta titokban egyeztet az Európai Bizottság (EB) az amerikaiakkal. Az egészségügyi, oktatási és más közszolgáltatások amerikai mintájú liberalizációjára épülő szolgáltatás-kereskedelmi megállapodáshoz (TISA) az uniós államokkal együtt összesen 51 ország csatlakozna, amelyek a globális termelés 70 százalékát adják. A szolgáltatások exportálásában az összes korlát lebontását szorgalmazó amerikaiak elsősorban a transznacionális nagyvállalatok előtt nyitnák meg a világ kapuit. Miután a WikiLeaks tavaly nyilvánosságra hozott dokumentumokat a formálódó egyezségről, az uniós vezetés kénytelen volt elismerni ennek tényét, de a bizottság honlapján egyértelműen leírták: „a többi kereskedelmi tárgyaláshoz hasonlóan a TISA sem nyilvános, erről szóló dokumentumokat csak a megbeszéléseken részt vevők kaphatnak”.
A WikiLeaks azonban a napokban újabb információkat szivárogtatott ki az eddigi megbeszélésekről: ezek szerint olyan szolgáltatási területeken is fellazítanák „a szabad kereskedelmet akadályozó” szabályokat, amik részben vagy teljesen állami ellenőrzés alatt állnak, és közcélú feladatot látnak el. A multik számára a legnagyobb piacot kétségkívül az oktatás, az időskori ellátás és az egészségügy jelentené, de a TISA kiterjedne egyebek között a banki szolgáltatásokra, a közmédiára, az elektronikus kereskedelemre és a közlekedésre is.
Éppen ezért a most alakuló egyezmény ma még felbecsülhetetlen változásokat hozna olyan szektorokban is, ahol nonprofit alapon működik az állami ellátórendszer, és amelyre lényegében rákényszerítenék a multinacionális nagyvállalatok szabályrendszerét. Az így kialakuló szolgáltatási közös piac az eddigi legnagyobb horderejű kereskedelmi megállapodás lenne, amelyhez az Egyesült Államok és az EU mellett csatlakozna Japán, Kanada, Ausztrália, Svájc, Norvégia, Törökország, Mexikó, Kolumbia, Chile, Új-Zéland, Hongkong, Tajvan és Dél-Korea is.
Brüsszel eddigi közleményei szerint az unióval 2013 tavaszán kezdődtek meg az egyeztetések, és 11 tárgyalási fordulón már túl is vannak. Jelenleg Cecilia Malm-ström kereskedelmi biztos viszi az ügyeket az EB részéről, a legutóbbi egyeztetés áprilisban volt. A WikiLeaks irataiból kiderül, hogy a TISA piaci körülményeket kényszerítene olyan állami szolgáltatókra is, amelyek közérdekű feladatokat látnak el, a gyermekgondozástól az idősotthonok fenntartásáig. A TTIP-hez hasonlóan a TISA is lehetővé tenné, hogy a multinacionális nagyvállalatok szuverén országokat perelhessenek be elmaradt haszon címén, amennyiben egy állam úgy szabályozza az adott szolgáltatási területet, hogy az – szerintük – korlátozza az új piaci szereplők megjelenését.
Intő jel, hogy az Amerika vezetésével létrejövő csendes-óceáni szabad kereskedelmi egyezmény (TPP) kapcsán ausztrál jogászok több pontban is az emberi jogok megsértésére hívták fel a figyelmet a Saturday Paper hasábjain. A formálódó egyezmény szerint az új szabályok több közszolgáltatóra is vonatkoznának, és a külföldi befektetők olyan jogokat kapnának, amelyekkel eddig csak az állami vállalatok rendelkeztek. Így például a külföldiek beleszólhatnának a közszolgáltatók adásvételébe is, ami – a lapnak nyilatkozó jogászok szerint – korlátozná az országok törvényalkotási jogát.
A Saturday Paper legfrissebb elemzése aggályokat vetett fel az állami (rész)tulajdonban álló vállalatokkal kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy az új előírások még a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) liberális előírásain is túllépnének, a multikat az állam szintjére emelve. A lap által megszólított szakértők egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a tisztán szabad kereskedelmi feltételeket nem lehet minden területen kikényszeríteni, mert a kormányok és a lakosság jogsérelmével járna.
A TISA-nak egyébként már csak azért is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az amerikaiak a másik két új szabad kereskedelmi megállapodás (a csendes-óceáni és az európai) mellett, mert a kialakítandó övezetekben a szolgáltatásexport akadályait is eltörölnék. Márpedig ez a szektor adja az amerikai gazdasági teljesítmény legnagyobb részét, és itt található a legtöbb globálisan versenyképes nagyvállalat.
Elemzők szerint a TISA egyik célja az lehet, hogy minél inkább a részleges privatizáció felé tereljék a közfeladatokat ellátó vállalatokat.
A szabad kereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban a fogyasztóvédelmi szabályok lazításától tartanak és élénken tiltakoznak ellene Európában is; az államok beperelhetősége ugyanis azzal a hatással járna, hogy a kormányok – a különbíróságok által kiszabott óriásbüntetéstől tartva – változtatnának a köz ellátását célzó szabályrendszerükön, vagy az új törvényeket már egyenesen az egyezmény szellemében alkotnák.
