Veszélyes lehet a pályáztatás felgyorsítása?

A kormány 2017. június 30-ig meghirdetné a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus összes hazai pályázatát.

Fontos viszonyítási pont a pályázóknak a kitűzött határidő, az államapparátusnak azonban a korábbi hibákat kijavítva, az eddiginél pontosabban és gyorsabban kell működnie, hogy azt be is tudja tartani – mondta a Magyar Nemzetnek Maróczi Imre, a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke Csepreghy Nándor bejelentésére reagálva. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ugyanis a legutóbbi kormányüléssel kapcsolatban korábban azt mondta: úgy döntöttek, 2017. június 30-ig kiírják a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklus valamennyi magyar pályázatát. Csepreghy hangsúlyozta: a kabinetnek nem az a célja, hogy a leggyorsabban vigyék el ezeket a forrásokat, hanem az, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek új munkahelyeket teremtenek vagy az ország exportképességét növelik.

A Pátosz első embere az ambiciózus tervekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a partnerségi megállapodás aláírása, illetve az operatív programok brüsszeli elfogadása is jóval több időt vett igénybe, mint amire a magyar fél számított, ezért a folytatásban lényegesen hatékonyabb együttműködésre van szükség a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Maróczi Imre szerint embert próbáló feladat a 12 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás gyorsított megpályáztatása, hiszen még ha meg is valósul az erre az évre irányzott ütemezés, több mint kilencezermilliárd marad másfél évre, ami több mint feszített tempót sejtet.

A Miniszterelnökség szerint a 2017-es vállalás már csak azért sem túlzottan elbizakodott, mert az eddigi fejlesztéspolitikai eredmények, a rekordkifizetések és a vállalkozások visszajelzései is bizonyítják, hogy az ezután következő elbírálásra is rendelkezésre áll majd a megfelelő szakmai kapacitás és humánerőforrás. Az már többször elhangzott, hogy az előző időszak 16 százalékával szemben az új ciklus forrásainak 60 százalékát pályázhatják meg a vállalkozások, arról viszont kevés szó esett, mi lesz a többivel. Csepreghy Nándor állítja, a maradék 40 százalékot ugyan az állam használja fel, de ez is a gazdaságfejlesztést szolgálja majd. Erre példaként említette, hogy az évtized végéig az összes megyei jogú várost bekapcsolják az autópálya-hálózatba.

– Más a tény és más a kommunikáció, a kormány bejelentése szerint ugyanis másfél-két év alatt akarják mindazt végrehajtani, ami ezt megelőzően hét-nyolc év távlatában is akadozott, nem működött zökkenőmentesen – mondta a Magyar Nemzetnek a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.

Essősy Zsombor szerint az építőipar lehet az a szektor, ahol az idő rövidsége a leginkább felnyomhatja a kivitelezési árakat. Az igaz, hogy nagy mennyiségű fejlesztési forrás áramolhat rövid időn belül a gazdaságba, de szerinte ez csak akkor lehet magyar sikertörténet, ha a pénz itt is marad. Mert ha a legnagyobb beruházásokat osztrák, német vagy francia cégcsoportok viszik el, hiábavaló volt a pályázatok sürgetése. De ha megvan a kellő mennyiségű, az elvárt minőséggel dolgozó magyar vállalat, akkor sem mindegy, hogy a munkagépek legalább részben itthoniak, vagy azokat is mind külföldről kell beszerezni – tette hozzá.

Csepreghy Nándor arra is emlékeztetett, hogy ha 2013-ban a Miniszterelnökség nem avatkozik közbe, akkor 600-800 milliárd forint közötti támogatási összeget veszített volna el Magyarország az előző ciklusban. Annak érdekében, hogy ez ne ismétlődjön meg, valamint a piaci kihívásokra reagálva döntött úgy a kormány, hogy az uniós forrásokat mielőbb rendelkezésre bocsátják az új ciklusban. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Bizottság öt magyar fejlesztési csomagnál függesztette fel a kifizetéseket, ebből négy gazdaságfejlesztési program, és ezek egyikénél már feloldották a korlátozást. A másik háromnál várhatóan szeptemberben történik meg ez, így az ország hozzájut az eddig felfüggesztett, több mint százmilliárd forintos forráshoz. Az ötödik az úgynevezett aszfaltkeverőügy, amikor Brüsszel azt sérelmezte, hogy csak az útépítés helyétől 50 kilométeren belül lévő vállalkozások szállíthattak aszfaltot, illetve vehettek részt a tenderen. A Miniszterelnökség úgy véli, itt védhető a magyar kormány által képviselt jogi álláspont, és ha nem sikerül kompromisszumot kötni a bizottsággal, akkor Magyarország az Európai Bírósághoz fordul.

Nem sérti az EU szabályait az, hogy az új programozási periódus közepéig meghirdeti az összes operatív program pályázatait a kormány, különösen akkor nem, ha a legtöbb közülük hosszabb ideig nyitva is marad. Mindazonáltal Magyarországnak arra kell törekednie, hogy a projektek megvalósítása mindvégig összhangban legyen az elfogadott operatív programok célrendszerével, illetve a források felhasználása feleljen meg a jogi és szabályozási előírásoknak, valamint a helyes pénzügyi gazdálkodás elveinek – nyilatkozta a pályázatok felpörgetése kapcsán egy névtelenséget kérő vezető európai bizottsági forrás a Portfolio.hu portálnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kifizetések soha nem haladhatják meg azt a pénzügyi tervet, amelyet az egyes operatív programok tartalmaznak, ettől felfelé nem térhet el Brüsszel, „hiába” nyújt be Magyarország temérdek fejlesztési számlát.