A Jobbik nem adná el az állami területeket

Magyar Zoltán: A termőföld legyen elidegeníthetetlen nemzeti vagyon, hogy egy kormány se húzhasson hasznot az eladásából.

– Többször is beszélt arról, hogy a Jobbik az összes lehetséges eszközzel meg fogja akadályozni az állami földek eladását. Miért kell megakadályozni?
– Határozott álláspontunk, hogy az államnak rendelkeznie kell a területeinek bizonyos részével, hiszen ezeket rengeteg hasznos dologra lehet használni. Vannak például jól működő, általában önkormányzati vagy szociális szövetkezeti mintaprojektek, amelyekhez földre lenne szükség. Ilyen mintaprojektek beindítása véleményünk szerint létkérdés lenne azokban a térségekben, ahol a munkanélküliség még mindig nagyon magas és sok a hátrányos helyzetű település. Ezeket a földeket akár a demográfiai földprogramba is be lehetne vonni. A vidéken letelepedő fiatal párok kedvezményes földhöz juttatása Ángyán József államtitkársága idején még a kormány kommunikációjában is megjelent.

– Ezek nem valósultak meg?
– Nem elég, hogy ezekből az ígéretekből semmi nem lett, a kormány most ezeket a földeket igyekszik átjátszani egyeseknek. Pedig aggasztó jövőképet is előre vetít a magánosítási szándék, hiszen az elmúlt 25 évben a magyar állam gyakorlatilag elveszítette minden nemzeti vagyonát. Leépítettük a teljes nehéz- és könnyűipart, feldolgozóipart. Az utolsó két komoly nemzeti vagyon, a vízkincs és a szóban forgó, mintegy félmillió hektár állami föld. Az is nagyon aggályos, hogy az állami föld kikhez kerül. Az állami földbérleti pályázatoknál nagyjából a földek kétharmada került olyanok kezébe, akik egyáltalán nem feleltek meg a meghirdetett birtokpolitikai irányelveknek. Azaz szó nincs arról, hogy ők helyben lakó családi gazdálkodók, „kérges tenyerű\" parasztemberek lennének, hanem bizony jól ismert kormányközeli nagyvállalkozók, oligarchák. Mészáros Lőrinc és köre például a legnagyobb nyertese a földbérleti pályázati rendszernek.

– Pedig a szakminiszter a napokban azt állította, hogy az a bizonyos Mészáros földműves...
– És hogy semmi probléma nincs azzal, hogy a szóban forgó állami földbérleti pályázatokat ő nyerte. Ez jól mutatja, hogy áll a kormány a kérdéshez. Mivel az eladás eddig ismert feltételei nagyjából megegyeznek a bérbeadás feltételrendszerével, borítékolható, hogy a nyertesek is ugyanazok lesznek. Az állami földek jelentős részére azonban még hosszú távú bérleti szerződések vonatkoznak. Kíváncsi leszek arra, ki az a parasztember, aki egy húsz évre leterhelt földterületet megvásárol, abban bízva, hogy esetleg húsz év múlva ő fogja majd tudni használni. Az első Orbán-kormány idején magánosított „piszkos tizenkettő\" agrártársaság óriási állami földeket bérel. Valószínűsítem, ezeknek a tulajdonosi köre pályázik majd „földműves\" magánszemélyként a most bérelt állami területekre. Amikor majd tulajdonosok lesznek, a saját cégük az állam helyett tőlük bérli majd vissza ugyanazokat a területeket. Azoknak a Fidesz-közeli gazdálkodóknak a bérleménye pedig, akik a közelmúltban saját jogon lettek bérlők, gyaníthatóan a licit útján átalakul tulajdonná.

– Egy személynek csak 300 hektár tulajdona lehet a földtörvény szerint...
– Ez a limit nem éri el a célját, mert a haszonbérleteknél is láthattuk, hogy családoknak adták bérbe a földeket, egy ötszemélyes család esetén pedig máris 1500 hektárról beszélünk. A földbirtokosoknak megvan a kialakult strómanrendszerük, ahol a cégükben bizonyos pozíciókat betöltő emberek nevére „nyerik meg\" a földterületeket, nem beszélve a családról, amit ők is használnak erre. Amíg tehát a korlátozást nem bővítjük ki például egyenes ági leszármazottakra, addig ezzel a trükkel élni is fognak. Ne felejtsük el azt sem, uniós kötelezettségszegési eljárás zajlik jelenleg is hazánkkal szemben a földforgalmi törvény miatt. Erre is hivatkoznak a földeladási szándék kapcsán, pedig ha elkaszálják is a törvényt, az a magyar állami földeket nem érinti, ha az állam nem akarja azokat eladni.

– Csak éppen nem kapják meg a „csókosok\".
– Így van. A magyar állam a mostani eladással nem azt érné el, hogy az állami föld ne kerüljön a csókosok kezére, hanem úgy jusson a csókosoknak, hogy ne kelljen versenyezniük a külföldi vevőkkel. A kormány ráadásul nem kér felhatalmazást az Országgyűléstől – miközben szembemegy a nemzeti vagyon megerősítésének ígéretével –, hanem egyszerű kormányhatározattal kívánja véghezvinni a tervet. Ezt egészen elképesztőnek tartom, mert tényleg az egyik utolsó nemzeti vagyonunkról van szó, és tényleg nem kapott felhatalmazást a kormány senkitől arra, hogy a saját berkein belül eldöntse, milyen feltételrendszerrel, kiknek és hogyan lehet ezt a vagyont kijátszani. Az lett volna a minimum, hogy az Országgyűlés elé hozza a szándékot, és társadalmi vitát folytatunk le a kérdésről. Ezt, szokásos fideszes módon, megint csak megspóroltuk, miközben az állampolgároknak lett volna véleményük erről a kérdésről, hiszen ez mindannyiunk földje. Az ügyben a Fideszen belül is törésvonal van a Turi-Kovács Béla vezette Kisgazda Polgári Egyesület révén. Amennyiben a jogászok kivitelezhetőnek tartanák is az eladást a kormány által tervezett eddig ismert módon, én akkor is azt gondolom, hogy ez a módszer erkölcstelen és tisztességtelen.

– Bejelentette: törvénymódosításokat kezdeményez annak érdekében, hogy ne lehessen értékesíteni az állami termőföldeket. Mire gondolt pontosan?
– Benyújtottam egy törvénymódosítást, amely azokat a jogszabályokat igyekszik módosítani – például a nemzeti vagyonról és a Nemzeti Földalapról szóló törvényt –, amelyek az állami földet ilyen szempontból érintik. A termőföldet megpróbáljuk elidegeníthetetlen nemzeti vagyon kategóriába sorolni. Ilyen tiltás jelenleg nem létezik, ezt a hiányosságot szeretnénk orvosolni. Az alaptörvény módosítását is kezdeményezzük ugyane logika alapján. Már akkor is benyújtottuk ezeket a módosító indítványainkat, amikor a fenti törvényeket tárgyaltuk. Akkor leszavazták őket, de akkor eszembe sem jutott, hogy éppen a Fidesz-kormány akarja majd kihasználni, hogy a föld nem elidegeníthetetlen nemzeti vagyon. A korábbi módosítási javaslatainknál még nem számítottunk arra, hogy pont ez a kormány adja el a nemzeti tulajdonú földeket. A javaslatunk egyik indoka úgy hangzott, hogy biztonságban szeretnénk tudni a földeket, ha jönne egy balliberális kormányzat, és megfordulna a fejében a földeladás.

– Mik lehetnek még az interjú elején felidézett törvényes eszközök? Mit tud tenni a Jobbik?
– Kezdeményeztem a parlament mezőgazdasági bizottsága rendkívüli ülésének összehívását, mert elképesztő, hogy még a szakbizottság sem nyilvánít véleményt ilyen súlyú ügyben. Emellett amint beterjesztik és megismerjük a tervezett jogszabály szövegét, az Alkotmánybíróságtól kérünk normakontrollt. Ezek a parlamentáris eszközeink. Nagyon bízom a civil szervezetekben, amelyek tavasszal, a nemzeti parkok Nemzeti Földalap alá begyűrésének kísérletekor nagyon aktívak voltak, össze tudtak fogni, ha jól emlékszem, 170 civil szervezet írta alá akkor a tiltakozó levelet. A tiltakozásuk a mostani  kormánydöntés tükrében már érthető, ugyanis azokat a földeket is el akarta adni a kormány. A Jobbik nem szeretne rátelepedni a civilekre, de támogatjuk a törekvésüket, és a szándékukat, hogy gazdaszervezetekkel együtt tüntetni akarnak a Földművelésügyi Minisztérium előtt. Bízunk a kormánypárti képviselőkben is, hogy hallatják majd a hangjukat, és együtt sikerül majd elérni, hogy ez a földeladás végül mégse történhessen meg.