Ahhoz, hogy a kontinensen az idősek aránya a mostani szinten maradjon, 2020-ig a jelenlegi népesedési ütemhez képest 42 millióval több gyerek születésére lenne szükség, míg 2060-ig 257 millióval többre – vélekedik Leonid Bershidsky. A lakosságot ugyanakkor nem lehet kényszeríteni arra, hogy több gyereket vállaljon, így hosszú távon az Európába irányuló fokozott migráció jelentheti a megoldást. Ezt azonban nem fogják fel elegen, és ez az, ami igazi válsághelyzetet teremt, nem pedig a menekültáradat – hangsúlyozta.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előrejelzése szerint 2050-re a teljes uniós lakosság 28 százaléka eléri a nyugdíjkorhatárt, illetve valószínűbb, hogy csak megközelíti, mert addigra pusztán a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében bizonyára mindenütt emelni fogják azt. Németországban, Görögországban, Portugáliában, Szlovákiában és Spanyolországban a potenciális nyugdíjasok aránya a lakosság nagyjából harmadát teszi majd ki a jelenlegi 20 százalékos vagy alacsonyabb szint helyett.
Az Európai Bizottság 2015-ös jelentése szerint 2060-ra két gazdaságilag aktív, azaz 15–64 év közötti személy jut majd egy nyugdíjas korúra a jelenlegi majdnem négy helyett.
A Bloomberg cikkírója szerint ezeknek az adatoknak a tükrében Európának minden egyes bevándorlót meg kellene becsülnie, aki vállalkozik arra, hogy egy lélekvesztőn Lampedusa szigetére vagy egy rozsdás buszon Berlinbe, Lisszabonba vagy Madridba jusson. Akik ezt teszik, szinte majdnem kizárólag fiatalok, néha kísérő nélküli gyerekek, akik, ha beilleszkednek a társadalomba, fizetni fognak Európa nyugdíjasainak, és törődni fognak velük.
A cikkíró megjegyezte, hogy a gazdasági aktivitási ráta olykor alacsonyabb az európai bevándorló lakosság, mint a helyiek körében. Franciaországban például a helyi munkaképes korúak 78 százaléka dolgozik alkalmazottként vagy vállalkozóként, míg az unión kívül születettek körében 68,7 százalék ez az arány. Az aktivitási ráta sok tényezőtől függ, kezdve a helyi nyelv elsajátításának nehézségeitől a munkajogi törvények jelentette korlátozásokon át a munkaadók idegengyűlöletéig – sorolta Bershidsky. Olaszországban más a helyzet: ott az unión kívüli bevándorlók 72 százaléka pénzkereső, míg a helyieknek csak 67,1 százaléka. Európa egészét tekintve az említett hatások azonban kiegyenlítődnek, és az aktivitási ráta majdnem azonos a helyiek és az unión kívülről érkezettek körében, előbbieknél 76,6 százalék, míg utóbbiaknál 73,5 százalék.