A napokban a Somogy megyei Hajmáson is találtak a kéknyelv-betegség (BTV–4 szerotípus) vírusával fertőzött szarvasmarhát a korábbi Tolna megyei, sárpilisi két eset után – mondta lapunknak Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese. Hajmáson egy állat volt fertőzött, a kitörést ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozta. Nemes Imre kifejtette: a fertőzések egy kilométeres körzetében – tehát tulajdonképpen a betegséggel érintett gazdaságokban – földi szúnyogirtást végeznek állami költségen, ezen túlmenően pedig vakcinázásban és kezelésben részesítik az állatokat. Eddig 10-15 ezer állatot oltottak be, csak Sárpilisen összesen 34 ezer szarvasmarha kapja meg a szérumot.
A fertőzések 3 kilométeres sugarú körzetében megemelt számban végzik a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat, 20 kilométeres körben pedig valamennyi gazdaságot érintő 30 napos megfigyelési zárlatot rendelnek el. Ebben az időszakban e gazdaságokból nem szabad élő állatot kiszállítani, és minden egyes állományt klinikailag is kivizsgálnak. A harmadik lépcsőt a kiterjedtebb vakcinázás jelenti, ami a kitörések 20 kilométeres körzetében valamennyi fogékony állatra kötelező. A szarvasmarhákat ezekben az esetekben is állami költségen kezelik.
A fenti intézkedéseket egészíti ki az országos főállatorvos tavaszi határozata alapján kérhető önkéntes vakcinázás, amelyhez állami támogatást lehet igénybe venni. Jelentős változás még a tavaly elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatokat nem vágják le, hanem kezelik – emelte ki az elnökhelyettes. Az önkéntes vakcinázás egyedenkénti állami támogatása nettó 1400 forint a kisebb és 400 a nagyobb állományokban. Ez a tevékenység teljes költségét fedezi, mert a vakcina ára 150–250 forint között mozog, s ehhez jön még az állatorvos munkadíja. A szakember hozzátette: a költségnek csak a nettó díja támogatható, a 27 százalékos áfát az állattartónak kell állnia.
Az emberre nem terjedő, de a kérődző állatokat – elsősorban juhokat – sújtó kéknyelv-betegség kapcsán tavaly Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Tolna és Baranya megyében, 30 gazdaságban 80 állat fertőzöttségét állapították meg. Az önkéntes vakcinázás lehetővé tétele azért is merült fel tavasszal, mert ha ezzel sikerül az állatokat megvédeni a kórtól, akkor két, két és fél éven belül Magyarország visszakaphatja a betegségtől mentes státusát. Azt már a korábbi tapasztalatok alapján valószínűsítették a szakemberek, hogy a kór ismételten előfordulhat, illetve terjedhet a törpeszúnyogok 2015 negyedik negyedévében várható megjelenésével. Mivel ez be is következett, a vakcinázási lehetőséggel a jelek szerint nem minden veszélyeztetett gazdaságban éltek.
A szarvasmarha-ágazat a tavaly 244 milliárd forintos kibocsátásával a teljes mezőgazdasági termelés 10,2 százalékát adta. A 802 ezer állatot számláló állomány elérte a 2000. évi szintet. Hazánk 2010 és 2012 között mintegy 300 millió dollár értékben exportált szarvasmarhát Törökországba, de a húsmarha kivitele gyakorlatilag leállt a török hatóságok adminisztratív intézkedései következtében. Később újraindult, jelenleg pedig Magyarország teljes területéről vihető ki élő állat Törökországba, kivéve azt az öt megyét, ahol a korábbi kéknyelv-betegség miatt kiviteli tilalom van érvényben.
