Kérdéses a távhőcégek jövője

Információink szerint továbbra sem zajlanak egyeztetések az önkormányzatokkal a távhőcégeik átadásáról.

Illés József
2015. 09. 04. 6:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Holott Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter még májusban bejelentette, hogy megkezdődtek a helyhatóságokkal azok a tárgyalások, amelyek nyomán mintegy kilencven, önkormányzati távhőszolgáltató vállalat kerülhet állami érdekkörbe. Így az új nemzeti közműszolgáltató holding egyszerre kínál majd olcsó gázt, áramot és távhőt.

A miniszter által beharangozott egyeztetéseknek azonban a nyilatkozat óta nyomuk sincs. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől származó értesüléseink szerint ma még arról sem tudni semmit, hogy miként veszi majd kézbe az állam az önkormányzati cégeket. A kormányzatnak ugyanis vélhetően nincs pénze a több mint százmilliárd forintra tehető helyhatósági vagyont képviselő távhővállalatok felvásárlására. Ingyen pedig a jelenlegi jogszabályok szerint nem adhatják át a társaságokat a polgármesteri hivatalok.

Hozzáértők úgy vélik: nincs értelme a különböző adottságú távhőtársaságok egy cégbe integrálásának, mert az nem javítja majd a működésük hatékonyságát. Ellenkezőleg, minél nagyobb és bonyolultabb szervezeti rendszerben üzemelnek a szolgáltatók, annál nagyobb káosz alakulhat ki, s annál több pénzbe kerülhet a fenntartásuk. A szakértők szerint valamennyi közműszolgáltatásnak önkormányzati kézben kellene maradnia, mert a polgármesteri hivatalok megfelelő ellenőrzés mellett jobban tudják irányítani ezeket a vállalkozásokat, mint ahogyan az egy távoli „vízfej”-központból megoldható.

Egyes szakértők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a kormány létrehoz egy központi távhőholdingot, s annak az „alvállalkozóivá” válnak majd a helyi távhőszolgáltatók. Ezzel azonban óriási terhet venne a nyakába a kormány, még akkor is, ha csak üzemeltetési jogot szerezne a távhő cégekben. Az ilyen vállalatoknak ugyanis évről évre hatalmas összegű kintlévőségei keletkeznek. Szakmai becslések szerint a közmű számlák 15–25 százalékát nem fizeti be a lakosság, s ez éves szinten több tízmilliárd forint hiányt jelent. Ehhez pedig hozzáadódik az évente jelentkező mintegy hatvanmilliárd veszteség, amely a rezsicsökkentés miatt keletkezik a távhő ágazatban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.