A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) közeli forrásaink szerint a központi régióban egyelőre vezetői döntések hiánya, másrészt technikai fennakadások miatt nem lehet fejlesztési forráshoz jutni a 2014–2020-as európai uniós ciklus keretének terhére. Vagyis továbbra sem dőlt el, hogy milyen konkrét célokra mennyi uniós pénz jut, s emellett a pályázati rendszer működésében is fennakadásokat tapasztalni.
Hivatalos megkeresésünkre az NGM lapzártánkig nem reagált. Azt szerettük volna megtudni a tárcától, hogy mi a késlekedés oka, s az év hátralévő részében mire számíthatnak a pályázók.
Pedig több fejlesztéspolitikában érintett kormánytisztviselő is hangsúlyozta már, hogy a 2007– 2013-as programozási időszak után is fontos a kabinetnek a főváros fejlesztése. Az Európai Bizottság objektív kritériumai azonban eleve árnyalják a képet: mivel a közép-magyarországi régió fejlettsége meghaladja az uniós átlag 90 százalékát, a fejlesztések legfeljebb 50 százalékos támogatási intenzitással valósulhatnak meg az évtized végéig. Ennek megfelelően a 288 milliárd forintos programból csak 144 milliárdot finanszírozhat Brüsszel.
Az operatív program a főváros és térsége kiegyensúlyozott fejlődését hivatott előmozdítani: a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentését, a kutatási képességek és a kis- és középvállalkozások versenyképessége, valamint az energiahatékonyság növelése. Az Európai Unió az újjáépített városi területeken több mint 100 ezer négyzetméter új zöld felülettel, a szén-dioxid-kibocsátás 30 ezer tonnás csökkenésével, új vagy felújított bölcsődékkel és óvodákkal számol. A Magyar Nemzet megkeresésére a Miniszterelnökség közölte: még az idén 2704 milliárd forint értékben megjelenik 133 új pályázat, ebből azonban a terv szerint csak 10 felhívás tartozik mindössze 20 milliárd forintos kerettel a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programhoz.
A kormányzati kommunikáció egyúttal arra is kiterjed, hogy a 2014–2020-as ciklusban valamelyest oldódhat az ország centralizáltsága, több nagyberuházást Budapest helyett inkább vidéken valósítanának meg, ezzel megerősítve egy-egy fellegvárat. A többi hat régióra továbbra is a felzárkóztatandó besorolás vonatkozik, itt összesen 1230 milliárd forintos keretére lehet pályázni. Ezekben a régiókban a brüsszeli iránymutatás szerint elsősorban városi rehabilitációs programokon keresztül javulhat a hátrányos területeken élők életminősége, illetve turisztikai beruházások valósulhatnak meg, ami növelheti az idegenforgalmat.
