A vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb euró segíti az ipari megrendeléseket, az alacsony inflációs környezet tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé – mondta, és a fejlődés hajtóerői között említette a „belátható időben nullszaldós” költségvetést, a működési egyenetlenségek érdemi mérséklését, a növekedés tartalékainak mozgósítását és az államháztartási kiadások kézben tartását.
Kovács Árpád hangsúlyozta, a csökkenő adósságszolgálattal felszabaduló forrásokat elsősorban a gazdasági fejlődés szolgálatában kell felhasználni. Ez alapozhatja meg majd a jóléti kiadások növelését – tette hozzá.
Felidézte, hogy az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya – Magyarországot kivéve – várhatóan minden kelet-közép-európai országban emelkedni fog 2015-ben, ugyanakkor Magyarországon az állami újraelosztás mértéke jóval meghaladja az OECD-átlagot, „visegrádi versenytársainkhoz viszonyítva pedig kiugróan magasak a magyar arányszámok”.
Az OECD szerint azonban nemcsak az újraelosztás mérete, hanem annak szerkezete is gondot okoz, „hatékonysági hiátusok miatt túl sokat költünk általános közszolgáltatásokra és gazdaságfejlesztésre, viszont túl keveset fordítunk oktatásra és egészségügyre” – fogalmazott.
Szólt arról is, hogy a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség, a „felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba”.
