Magyar drónok válthatják meg az agrárvilágot

Okostraktor, kukoricadrón – elképesztő technológiák vannak karnyújtásnyira tőlünk.

Láng Vince és csapata, az AgriDron nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy magyar gazdákkal értesse meg, elképesztő termelékenységhez juttatja őket a repülő szerkezetek használata.

– Még csak nem is a drón, hanem a távérzékelés a hozzáadott érték. Egy 100 hektáros kukoricás bejárása nem könnyű feladat, de bizonyos magasságból már eléggé jól látszik, hogy hol vannak problémák. Ha viszont GPS-koordináták alapján megvan az információ, eljutunk a növényzet kondíciójának térképéig. A legtöbb megkeresés is erre irányul, ezért elsősorban „tápanyagos” szolgáltatásaink vannak – mondja Láng, aki cégében talajtani szakértőt, tápanyag-gazdálkodási szakértőt és térinformatikai távérzékelési szakértőt alkalmaz, így az AgriDron igazi magyar start-upnak tekinthető. Nekik köszönhetően olyan fogalmak is hétköznapivá válhatnak, mint az előre táplált útvonallal száguldó „okostraktor”. A cég szerint ugyanakkor a hangsúly az adatértékelésen van, a dróntechnológiát ugyanis használni is tudni kell, vagyis a nyert adatokból helyes következtetéseket kell levonni. Láng hozzátette még: nem is kifejezetten a nagybirtokosok keresik őket, hanem azok a közepesek – 400-1500 hektár –, akiknek már fontos a precíziós gazdálkodás.

Dr. Koller Istvánék kétéves egyetemi (BME, Óbudai Egyetem) k+f projektjébe egy befektető is odaférkőzött, a reménybeli üzleti hasznosító Bizalom Zrt.

– A mi célkitűzésünk az volt, hogy egy komplett ember nélküli repülőgép-technológiát kifejlesszünk, nem a piaci eszközök felhasználásával. Terveztünk és építettünk egy olyan merev szárnyú repülőgépet, amely a szállítójárműről közvetlenül felszállni képes, és ugyanígy a leszálláshoz is elegendő neki egy nagyon minimális hely, egy átalakuló struktúrát valósítottunk meg a szerkezetében – írja le szabadalmaztatott eljárásukat Koller. A hasznáról szólva elmondta, ez nagyobb területek például mezőgazdasági feltérképezésére alkalmas. Az autonóm járművön kívül készítettek egy robotpilóta-hardvert, fejlesztettek rádiórendszereket – ennek segítségével egy virtuális földi pilótafülkét – és egy pilotrádiót. Megalkottak mindezen felül egy irányító algoritmust is, ami alkalmazkodóvá teszi a gépet nem várt repülési helyzetekre.

A szakma nagyágyújának tekinthető Kazi Károly, aki már 1991 óta számít a technológia szakértőjének, az általa vezetett BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. rádiófrekvenciás és mikrohullámú rendszerei négy kontinens közel 30 országában jelen vannak, de beszállítottak a Nemzetközi Űrállomásnak, és az indiai Mars-misszióban is dolgoznak.

– Műszaki területen alapvetően nincsenek gondok. Természetesen nem a távol-keletiekkel kell versenyezni, nekünk arra kell koncentrálni, amit mi tudunk hozzáadni ehhez a technológiához. Sok kritika éri a magyar oktatást, de még mindig jók vagyunk ebben – húzza alá Kazi. A problémát igazából abban látja, hogy a technológiák felhasználásában nincsen gyakorlatunk. Árvíz esetén például hiába készülnek kiváló képek, nincsenek szakemberek, akik képesek kiértékelni azokat. Emiatt Kaziék egy fukusimai megrendeléstől is elestek, mivel rendszerüket itthon nem próbálták ki éles helyzetben.

Kazi szavai is rávilágítanak arra, hogy lassan majd ébredezhetnek a döntéshozók, hogy felmérjék ezen eszközök és technológiák jelentőségét, párhuzamosan pedig elkezdjenek dolgozni a szabályozáson – ami a szakemberek egyöntetű véleménye szerint brüsszeli szinten következhet be. Ennek hiánya akadályozza a hasznos innováció tömeges elterjedését.

A jogi szabályozásról Bakó Gábor, az Interspect „légi térképésze” azt mondja, igazából leginkább sorszám kellene a gépekhez, a magánszféra védelmét garantáló büntetőjogi passzusok már megvannak. Más vélemények szerint még egyértelműbbé kell tenni a „no fly” zónákat is, amelyeknek blokkolniuk kell a drón berepülését adott területre.

Hogy e jelenleg még labilis jogi környezetben mégis hogyan duplázza meg eladásait évek óta a MyActionCam értékesítőcég, arról Darvas Benjámin ügyvezető árult el részleteket.

– Az egész úgy indult, hogy hobbi- vagy professzionális célból légi felvételeket akartak készíteni emberek, illetve érdeklődtek az iránt, hogy hogyan néz ki a világ a magasból. Jöttek aztán sportrendezvények, fesztiválok szervezői, majd az ipari célú felhasználók. A legnagyobb piac jelenleg a fotósoké, stúdióké, filmkészítőké. Elsősorban tehát a drón egy repülő kamera volt, de ma már egyre elterjedtebb összetett szenzorként való használata – foglalja össze tapasztalatait Darvas. A robbanásszerű növekedés és az ezzel párhuzamosan erősödő aggodalmaskodás ellenére ő nem démonizálná a műszakilag ma már igen biztos eszközöket, hiszen a kockázat mindig sokkal inkább az emberi tényezőből fakad.

Igazából a „dróngyakorlat” is a szabályozás részét kell, hogy képezze, ezért indulnak dróntanfolyamok már több helyütt az országban, például a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy 150 órás képzés keretei között.

Azt azért nyilván hamarosan észre fogja venni mindenki, hogy milyen technológiákkal játszhat akár már most is a felső tízezer: elérhető a piacon már most is olyan drón, amely pár gombnyomással fölöttünk röpködve kamerázza le, ahogy lesnowboardozunk egy havas lejtőn. Magyarországon ennek – a havon kívül persze – feltétele, hogy a drónreptető engedéllyel rendelkezzen, hiszen ezt csak úgy ma nem szabad, mindenekelőtt pedig felelősségbiztosítást kell kötni. Az engedélyt 21 nap alatt lehet megkapni leghamarabb. De a szabályozás tényleg a jövő még. A technológia a kapun dörömböl.