Az MNO is beszámolt arról augusztusban, hogy hamis aranytömböket adott biztosítékként az év elején csődbe ment Kézizálog Zrt. tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek. A Bíró Péter, a cég egyszemélyes tulajdonosa által okozott veszteség akár 30 milliárd forint is lehet, a bankszektor pedig több mint 20 milliárdot bukhatott.
A Napi.hu szeptember 17-én megjelent cikkében arról ír, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság (Nehiti) kérdésükre azt válaszolta: nem végeztek aranytárgy- vagy aranytömb-hitelesítést a hamisítási botrány főszereplőjének.
Azonban a Napi.hu szerint „ez nem igaz”: „2012-ben legalább hét alkalommal végeztek vizsgálatot a Kézizálog Zrt. megbízásából. Az áprilisban keltezett eredményközlések tanúsága szerint 7-7 fúrt aranymintát vizsgáltak a cégnek – majd adtak ki ezekről vizsgálati eredményt.” Mint írták: „a hatóság számára azonosítás miatt megküldtük a jegyzőkönyvek sorszámát és megkérdeztük, hogy ezek valódiak-e, s mit tartalmaznak. Kérdéseinkre már egy hete nem kapunk választ.”
Ugyanakkor a cikkben említést tesznek egy 200 kilogrammos aranytömbről: „tudomásunk szerint az egyik károsult cég tulajdonaként szereplő komoly tétel már több hónapja »dekkol« a hatóságnál. Arra a kérdésre, hogy ez az arany valódi vagy sem, máig nem sikerült választ találnia és adnia a szervezetnek. Annak ellenére sem, hogy a Napi.hu információi szerint az ügyben nyomozást végző szervek és a tulajdonos, vagy annak tekintett cég is több alkalommal kért eredményt.”
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság reagált a cikkre. Mint írták, a cikk szerzője összekeveri a hitelesítés és a vizsgálat fogalmát. „Hitelesítés alatt a nemesfém tárgyak fémjellel történő ellátását értjük, amikor a tárgy anyagát és finomsági fokozatát fémjellel hitelesítjük. A másik eset pedig, amikor a tárgyat csak vizsgálatnak vetjük alá, és a vizsgálat eredményéről vizsgálati eredményközlőt állítunk ki. Ez nem minősül hitelesítésnek, hiszen ilyenkor a tárgyat hitelesítő jellel nem látjuk el. Megjegyezzük, hogy mintavizsgálat esetén a Hatóság nem rendelkezik, nem is kell, hogy információval rendelkezzem arról, hogy a minta miből származik, hiszen a mintavizsgálat eredménye az azt vizsgálatra benyújtó (pl. forgalmazók) számára bír jelentőséggel és ad információt a mintavétellel érintett tárgy(ak) nemesfémtartalma tekintetében.
Hatóságunk tehát, korábbi állításának megfelelően, a Kézizálog Zrt. részére aranytárgy hitelesítést nem végzett, ugyanakkor arany tartalmú mintaanyagok vizsgálatát – ahogyan arról erre irányuló korábbi sajtómegkeresések esetében tájékoztatást is adtunk – igen, legutóbb 2014 júliusában. Ugyanez a helyzet az aranytömbökkel is: a Kézizálog Zrt. részére Hatóságunk az elmúlt három évben aranytömb hitelesítést nem végzett, a Kézizálog Zrt. aranytömböt vizsgálatra egyáltalán nem mutatott be a Hatóságnak, csak 2 gramm körüli mintákat, amelyről a Hatóság eredményközlőt állított ki. Az újságíró által a cikk mellékleteként szerepeltetett vizsgálati eredményközlők ezeknek a 2 gramm körüli mintaanyagoknak a vizsgálati eredményét tartalmazzák.”
