Egy év érthetetlen szünet után a régivel azonosan az új felügyelőbizottság (fb) is minden hónap utolsó péntekén tartja üléseit, azonban újságírókat nem engednek be az eseményre. Missura Gábor titkárságvezető közölte velünk, hogy ez ügyben forduljunk a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), mert az annak részét képező monetáris tanács, a stabilitási tanács, a felügyelőbizottság és az igazgatóság ülései nem nyilvánosak.
Arra a kérdésre, hogy erről melyik jogszabályban esik szó, Missura közölte, hogy „keressük meg valahol”. Később engedékenyebbnek bizonyult a hivatalnok, és azt ígérte, hogy jogászaik választ adnak kérdésünkre. Ám amikor a mai ülés napirendi pontjaira is kíváncsiak voltunk – hátha azokból kiderül, hogy mire a titkolózás –, Missura Gábor azt válaszolta, hogy fejből nem tudja, és később sem küldte el a kért pontokat. Azt is megígérte, hogy Papcsák Ferenc fb-elnök fog magyarázatot adni az álláspontjukra, ám ez lapzártáig nem sikerült neki.
A bank felügyelőbizottsága az a testület, amely ellenőrizheti az intézmény gazdálkodását, amire most nagy a szükség. Az MNB ugyanis kitalált magának egy olyan programot, és létrehozott olyan szervezeteket, amelyek segítségével – homályos eredetű forrásokból – már több százmilliárd forintot költött el műkincsekre, ingatlanokra, szakemberképzésre.
Mindez azért aggályos, mert az MNB-re egészen más feladatokat ró a törvény. Érthetetlen az is, hogy az MNB miként szólhat bele a felügyelőbizottság üléseit érintő nyilvánosság kérdéseibe. E testület tagjait ugyanis az Országgyűlés választja meg, s kizárólag annak, illetve a jelölő miniszternek tartozik beszámolással – állítja jogi szakértőnk. Márpedig az Országgyűlés bizottsági ülései is nyilvánosak, s ha nem nyilvánítják azokat valamilyen különleges ok miatt zárttá, az újságírókat onnan sem lehet kitiltani. Utánanéztünk, s kiderült, hogy az MNB felügyelőbizottságát is érintő jogszabályban nincs benne, hogy üléseit zárt körben kell megtartania.
Eközben – mint arról tegnapi számunkban beszámoltunk – megnyerte az ellene indított jegybanki pert Róna Péter egykori felügyelőbizottsági (fb) tag, így nem kell visszafizetnie az MNB által követelt tiszteletdíjat, mert megdolgozott érte. Róna Péter szerint az ítélet hivatkozási alap lehet a többi fb-tag esetleges követelése számára is. – Nem számítok arra, hogy tovább folyik a jegybankkal folytatott pereskedés, mert nincs magasabb jogi fórum, ahova fordulhatna – nyilatkozta lapunknak Róna Péter azt követően, hogy a bíróság jogerősen is döntött. Kérdésünkre elmondta, nem tudja, hogy a többi tagnak visszafizeti-e a májusi tiszteletdíjat az MNB. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az ítélet hivatkozási alap lehet a többi felügyelőbizottsági tag számára.
Valamelyest más helyzetben van Varga István, a volt felügyelőbizottság egy másik tagja, aki ellen a jogosan járó tiszteletdíj visszafizetése érdekében a jegybank végrehajtást indított, s a mai napig letiltják nyugdíjából a részleteket. Varga már kérte a bíróságtól a végrehajtás fölfüggesztését, s bár sokszor 15 nap eltelt már azóta – ennyi a végrehajtás felfüggesztése ügyében a bíróság rendelkezésére álló idő, hogy kitűzze a tárgyalás időpontját –, ez a mai napig nem történt meg.
Az egykori fb-tag érvelése szerint a jegybank szereptévesztésben van, ugyanis a felügyelőbizottság díjazásának megállapítása az Országgyűlés jogköre, a jegybank csak végrehajtó. Kérdésünkre elmondta: nem számít arra, hogy a bíróság ítélete miatt a jegybank változtatni fog a magatartásán. Szerint ugyanis a jegybank arrogáns, csak piszkálódik, bár tudja, hogy nincs igaza. Szerettük volna az MNB-től megtudni, hogy a mostani ítélet hatására várható-e a Varga István ellen indított végrehajtás leállítása, valamint hogy visszautalják-e a többi felügyelőbizottsági tag számára az általuk visszafizetett májusi tiszteletdíjrészt. Lapzártánkig onnan sem érkezett válasz.
