Kiskapun jöhetnek Vajnáék milliárdjai

Andy Vajna és Szima Gábor az online kaszinókból bejövő forgalom 20-30 százalékát is zsebre tehetik.

A Magyar Nemzet által megkeresett szakértő szerint így a két kormányközeli nagytőkésnek nem is kell befektetnie az említett drága platformba, elég a nagy nemzetközi pókeroldalak szolgáltatásait közvetíteni. Mivel csak rajtuk keresztül fehéríthető ki ezeknek a külföldi társaságoknak a szürke- és a feketegazdaság határán egyensúlyozó tevékenysége, Andy Vajnáék az internetes játékosok által megforgatott pénz 20-30 százalékát is lefölözhetik jutalékként. A szerencsejáték-szakértő úgy látja, minden olyan ismert pókeroldal le fog szerződni a hazai koncesszió-tulajdonosokkal, amely még lát fantáziát a magyar piacban, így hónapokon belül tömegével térhetnek vissza a korábban parkolópályára tett cégek. A szakember várakozásai szerint ezzel komolyabb befektetés nélkül is alsó hangon több száz millió forintot kasszíroz évente a két üzletember.

– Nem kívánok nyilatkozni az ügyben – zárta rövidre mondandóját megkeresésünkre a debreceni Cívis Grand Casinót és a nyíregyházi Onyx Casinót működtető Szima Gábor. Azt szerettük volna tőle megtudni, hogy tervezi-e gyűjtőoldal indítását, illetve tárgyal-e már külföldi pókeroldalakkal. Legutóbbi hívásunkkor sem mondott jóval többet, akkor annyit jegyzett meg, hogy értesült a szerencsejáték-törvény változásairól, és a következő néhány hét, illetve egy-két hónap feladata lesz, hogy mérlegelje, tervezi-e netes kaszinó nyitását, s ha igen, mikor és mennyit. Lapunk megkeresésére a Las Vegas Casino hálózata révén a fővárost öt kaszinóval lefedő Vajna nem kívánt reagálni a felvetésünkre.

A joghézagot látva nem lenne meglepő, ha rövidesen össztűz alá kerülne az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, hiszen az ellenzéki politikusok már amiatt is felemelték a hangjukat, hogy az internetes szerencsejáték szervezéséért nem kell koncessziós díjat fizetni. Az online kaszinók monopóliuma a hagyományos termek piacának bekebelezésén alapul, a lehetséges 11 koncesszióból a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis pályázat nélkül, megbízhatósági alapon hetet adott ki Vajnának és Szimának 2024-ig szóló engedéllyel. A nyolcadik a soproni, amely az év végéig működhet. Bent maradt három szabad koncesszió, melyeket az NGM annak ellenére sem tervez kiadni, hogy így jelentős bevételtől esik el. A szerencsejáték hazai szabályozásának kedvezményezettjei könnyen azonosíthatók, a törvény azonban az unós joggal is ütközhet. Brüsszel ugyanis lehetővé teszi a nemzeti kormányoknak az egyéni szabályozást, de annak egyformán kell vonatkoznia minden piaci szereplőre.

A netes kaszinók koncessziódíj-fizetési mentessége azért szimbolikus gesztus, mert e tétel a hagyományos termeknél is leírható a játékadóból. Így az öt kaszinója után Andy Vajnának elvileg 1,9 milliárd forint koncessziós díjat kellene fizetnie. A korábbi havi fix adózást, ami gépenként előbb 100, majd 500 ezer forintot jelentett, felváltotta a százalékos adózás, ami kevesebb mint havi félmillió forintot jelent.

2012 őszén nemzetbiztonsági okokból tiltották be a nyerőgépeket, ezzel többen is jól jártak, de a költségvetés aligha. A tiltás előtti 30-40 milliárdos állami bevétel után a megbízhatósági alapon kiválasztott játékszervezők ennek csak a töredékét, mintegy hatmilliárdot fizetnek vissza a kasszába.