Kiskapun jöhetnek Vajnáék milliárdjai

Andy Vajna és Szima Gábor az online kaszinókból bejövő forgalom 20-30 százalékát is zsebre tehetik.

Sajnálattal vette tudomásul Andy Vajna és Szima Gábor, hogy bár a hagyományos játéktermek megszerzése után az online kaszinózás magyarországi piacát is egymás közt oszthatják fel, elesnek az internetes sportfogadástól, illetve a lóversenyszervezéstől. Előbbi ugyanis a Szerencsejáték Zrt., utóbbi pedig a Magyar Lóversenyfogadás-szervező Kft. privilégiuma maradt. Mivel mind a kettő jól jövedelmező ágazat, érthető a nagyvállalkozók csalódottsága. A Magyar Nemzet ráadásul úgy tudja, egy netes kaszinó elindítása horribilis összeget emészt fel. Egyrészt a működtetéshez szükséges platform programozásában magyar cégeknek nincs gyakorlata, jó eséllyel egy nagy amerikai, skandináv vagy brit vállalattal kell legyártatni. Ez egyszeri kiadás, de a több száz millió forinttól kezdve az egy-két milliárdig is elmehet, a fejlesztési-tesztelési szakasz pedig fél-háromnegyed évet ölel fel.

Elgondolkodtató, hogy mi ebben az üzlet, ha látjuk, mi van a mérleg másik serpenyőjében. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a 20 milliárd forintos kaszinópiac mellett nehéz felmérni, mekkora a netes forgalom, hiszen ez a szegmens eddig nem törvényes keretek között működött. Az viszont kijelenthető, hogy 80-20 százalék az online sportfogadások bevételeinek aránya az egyéb webes játékokéval szemben. Ha erőteljes reklámkampánnyal indulnak be az online kaszinók, akkor is legfeljebb a hagyományos piac 30-50 százalékát érhetik el évente, vagyis hat-tízmilliárd forintot. Ez első ránézésre nem elég kecsegtető lehetőség.

A Népszabadság azonban úgy értesült, hogy létezik egy kiskapu. A jogszabályt értelmezve a lap arra jutott, hogy az internetes kaszinóban nemcsak rulettezni lehet, hanem mód nyílik online pókerjátékra is, amely éves szinten csak itthon újabb több tízmilliárdos bizniszt jelent. Különösen úgy, ha az online pókeroldal összekapcsolódik a nagy nemzetközi cégek felületeivel. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a magyarországi koncesszióbirtokosnak, vagyis Vajnának és Szimának csak egy úgynevezett gyűjtőoldalt kell létrehoznia, amely továbbirányítja a játékost egy nagy nemzetközi oldalra.

A Magyar Nemzet által megkeresett szakértő szerint így a két kormányközeli nagytőkésnek nem is kell befektetnie az említett drága platformba, elég a nagy nemzetközi pókeroldalak szolgáltatásait közvetíteni. Mivel csak rajtuk keresztül fehéríthető ki ezeknek a külföldi társaságoknak a szürke- és a feketegazdaság határán egyensúlyozó tevékenysége, Andy Vajnáék az internetes játékosok által megforgatott pénz 20-30 százalékát is lefölözhetik jutalékként. A szerencsejáték-szakértő úgy látja, minden olyan ismert pókeroldal le fog szerződni a hazai koncesszió-tulajdonosokkal, amely még lát fantáziát a magyar piacban, így hónapokon belül tömegével térhetnek vissza a korábban parkolópályára tett cégek. A szakember várakozásai szerint ezzel komolyabb befektetés nélkül is alsó hangon több száz millió forintot kasszíroz évente a két üzletember.

– Nem kívánok nyilatkozni az ügyben – zárta rövidre mondandóját megkeresésünkre a debreceni Cívis Grand Casinót és a nyíregyházi Onyx Casinót működtető Szima Gábor. Azt szerettük volna tőle megtudni, hogy tervezi-e gyűjtőoldal indítását, illetve tárgyal-e már külföldi pókeroldalakkal. Legutóbbi hívásunkkor sem mondott jóval többet, akkor annyit jegyzett meg, hogy értesült a szerencsejáték-törvény változásairól, és a következő néhány hét, illetve egy-két hónap feladata lesz, hogy mérlegelje, tervezi-e netes kaszinó nyitását, s ha igen, mikor és mennyit. Lapunk megkeresésére a Las Vegas Casino hálózata révén a fővárost öt kaszinóval lefedő Vajna nem kívánt reagálni a felvetésünkre.

A joghézagot látva nem lenne meglepő, ha rövidesen össztűz alá kerülne az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, hiszen az ellenzéki politikusok már amiatt is felemelték a hangjukat, hogy az internetes szerencsejáték szervezéséért nem kell koncessziós díjat fizetni. Az online kaszinók monopóliuma a hagyományos termek piacának bekebelezésén alapul, a lehetséges 11 koncesszióból a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis pályázat nélkül, megbízhatósági alapon hetet adott ki Vajnának és Szimának 2024-ig szóló engedéllyel. A nyolcadik a soproni, amely az év végéig működhet. Bent maradt három szabad koncesszió, melyeket az NGM annak ellenére sem tervez kiadni, hogy így jelentős bevételtől esik el. A szerencsejáték hazai szabályozásának kedvezményezettjei könnyen azonosíthatók, a törvény azonban az unós joggal is ütközhet. Brüsszel ugyanis lehetővé teszi a nemzeti kormányoknak az egyéni szabályozást, de annak egyformán kell vonatkoznia minden piaci szereplőre.

A netes kaszinók koncessziódíj-fizetési mentessége azért szimbolikus gesztus, mert e tétel a hagyományos termeknél is leírható a játékadóból. Így az öt kaszinója után Andy Vajnának elvileg 1,9 milliárd forint koncessziós díjat kellene fizetnie. A korábbi havi fix adózást, ami gépenként előbb 100, majd 500 ezer forintot jelentett, felváltotta a százalékos adózás, ami kevesebb mint havi félmillió forintot jelent.

2012 őszén nemzetbiztonsági okokból tiltották be a nyerőgépeket, ezzel többen is jól jártak, de a költségvetés aligha. A tiltás előtti 30-40 milliárdos állami bevétel után a megbízhatósági alapon kiválasztott játékszervezők ennek csak a töredékét, mintegy hatmilliárdot fizetnek vissza a kasszába.