Letelepedés: hitel segíti a kispénzűeket

Úgy látszik, már nem csak a pénzes külföldiek kaphatnak letelepedési engedélyt hazánkban.

Úgy látszik, már nem csak a pénzes külföldiek kaphatnak letelepedési engedélyt hazánkban, miután a kínai és vietnami állampolgárokra specializálódott Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) közvetítőcég hitelt is biztosít ügyfeleinek, ha nem rendelkeznek a szükséges összeggel. Információink szerint a Bank of China nyújtja a kölcsönt, s a Deutsche Bank is szóba került mint viszontbiztosító, vagyis olyan szolgáltató, amely garanciát nyújt a Bank of China hitelnyújtására. Azt nem tudtuk meg, hogy a Deutsche Bank végül csatlakozott-e a programhoz. (Egy korábbi dokumentum alapján a Bank of China egy leánycégén keresztül folyósíthatja a hitelt; kérdéseinkre lapzártánkig egyik pénzintézet sem válaszolt.)

A magyar jogszabályok csak annyit írnak elő, hogy olyan, harmadik országból érkező külföldiek vehetnek részt a programban, akik 300 ezer euróért (mintegy 93 millió forintért) letelepedési kötvényt vásárolnak.

Hogy melyik közvetítőcégtől vásárolhatják meg az ügyfelek a kötvényeket, azt az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága jelöli ki. Az azonban továbbra is érthetetlen, hogy miért használ az állam közvetítőket az ügylet lebonyolításánál, hiszen azt maga is elintézhetné. Azt, hogy a pénzt milyen forrásból teremtik elő, nem szabályozza a törvény.

Az offshore cégek körében népszerű Kajmán-szigeteken bejegyzett HSSDF és partnercége, a szintén nem az átláthatóságáról híres Brit Virgin-szigeteken alapított Hungary State Special Debt Management Ltd. (HSSDM) is a HSBC hongkongi leánybankjánál nyitott számlát. A kötvényvásárlásra szánt 300 ezer eurót az ügyfélnek a HSSDF, míg a 45 ezer eurós ügyintézési díjat a HSSDM számlájára kell utalni. Hitelfelvétel esetén az ügyintézési díj értelemszerűen drágább. A két különböző cégnek azért van jelentősége, mert a gazdasági bizottság a HSSDF-nek adott engedélyt az állampapír forgalmazására, miközben közvetlenül a HSSDM-mel nem szerződött le. Rogán Antal, a gazdasági bizottság korábbi fideszes elnöke azzal érvelt, hogy a közvetítőcégek, bár többségük adóparadicsomként számon tartott államban van bejegyezve, azért nem számítanak klasszikus értelemben offshore-nak, mert ismertek a tulajdonosai. Bár a HSSDF valóban megnevezte a tulajdonosi kört, a HSSDM-ről nem tudni semmit, csak annyit, hogy egymás között megállapodtak az állampapír-forgalmazás marketingtevékenységéről.

A két cég 115 olyan ügynökséggel kötött együttműködési megállapodást Kínában, amelyek különböző országok vízumszolgáltatásaira és letelepedési engedélyeire specializálódtak. Emiatt is érthetetlen, hogy a magyar állampapírok értékesítésébe miért kellett gyanús hátterű közvetítőcégeket bevonni, hiszen az állam közvetlenül is leszerződhetett volna ezekkel az ügynökségekkel. A közvetítővállalkozások lapunk számításai szerint eddig több mint 66 milliárd forintot kaszálhattak a programon, miközben az egyéb díjakkal együtt a 75 milliárd forintot is megközelítheti ez az összeg. A 66,2 milliárd forintos bevételből 25,9 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények futamidejének végén. Úgy látszik, Rogán Antal kitüntetett figyelemmel kísérte a kajmán-szigeteki cég tevékenységét, hiszen 2013. március 5-én az állampapír-forgalmazásra beadott kérvényét a gazdasági bizottság már aznap elbírálta. Egy évvel később a HSSDF jelezte a bizottságnak, hogy mások is a „területére” merészkedtek. A levél tanúsága szerint a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd. közvetítőcég kínai állampolgárok kötvényvásárlásait intézhette. Rogán Antal hivatalos levélben tisztázta, hogy a kínai és vietnami állampolgárok kötvényvásárlásait csak a HSSDF intézheti. A szingapúri cég tulajdonosát egyébként Raj Rafaelnek hívják, és nem mellékesen – saját bevallása szerint – taxisofőrként tevékenykedik a kínai Csengtuban.

Nem ez az egyetlen furcsa cég a letelepedési kötvényeket árusító közvetítővállalkozások körében. Két liechtensteini cég is előbb kért engedélyt magyar letelepedési államkötvények forgalmazására, mint hogy odahaza igazolást kaptak volna arról, hogy jogosultak efféle tevékenység végzésére – legalábbis a dátumbélyegzők szerint. A VolDan Ltd. és az S&Z Program Ltd. kérelme egyaránt 2013. május 23-án érkezett meg a Rogán Antal által vezetett gazdasági bizottsághoz, ám a liechtensteini igazságügyi hivatal pecsétje négy nappal későbbi keltezésű ugyanezeken a papírokon. A két társaság a tulajdonosi hátterüket tekintve is összeérhet. A kapocs egy bizonyos Walter Christoph Wachter, aki felbukkan a VolDan Ltd. alapítói között, de egyben igazgatója az S&Z Program Ltd.-nek. Ráadásul a cégeket egyaránt 2013. május 22-én, tehát a letelepedési államkötvény forgalmazása iránti igényük bejelentése előtt egy nappal alapították, és a cégbejegyzésről szóló határozatot mindkettőjük esetében 17 óra 26 perckor nyomtatta ki a liechtensteini cégbíróság. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint szeptember végéig összesen 2886 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt. Családegyesítéssel együtt ugyanakkor 4453 külföldi kapott letelepedési engedélyt, miközben tartózkodási jogosultsággal már összesen 7837 személyt érint a program.