Németországra vegyes modell jellemző, az eredeti tervek szerint az Allianz Arenán például 50-50 százalékban osztozott volna a Bayern München és az 1860 München, utóbbi azonban nem bírta a terheket, így társtulajdonosból bérlővé vált. Ez a stadion 340 millió euróból épült fel 2005-re, a maximális befogadóképessége pedig 75 ezer fő, a német átlag egyébként a 43 ezret is eléri. Spanyolországban ugyanez a mutató 26 ezer. Szabados szerint náluk az számít egyedi megoldásnak, hogy egyes klubok nem kötelesek gazdasági társaság formájában működni, ez például a Barcelona és a Real Madrid számára is komoly segítség. Ez teret ad a könyveléstechnikai trükköknek, így könnyebben ki lehet gazdálkodni egy sztárjátékos magas átigazolási díját, illetve fizetését.
A 2500-as magyar nézőszám ugyan alacsony, de nem lóg ki lefelé kirívóan. A szomszédos országok közül ezen a szinten mozog Horvátország és Szerbia is, Szlovákia (1978) és Szlovénia (1081) viszont alulmúlja ezt. Az osztrák Bundesliga több lépés előnyben van (6576), a visegrádi országok közül a lengyel Ekstraklasa hatványozottan jól teljesít (8250), de a cseh Synot-liga szervezői sem panaszkodhatnak (4728). A szakértő szerint nálunk egyszerű a képlet: ahhoz, hogy a magyar NB I klubjai gazdaságosan működjenek, a jelenlegi 10-ről 40 százalékosra kell növelni a jegybevételek arányát. Ez kétféle módon érhető el: 10 ezer fős átlagos nézőszámmal vagy 6 ezer forintos belépőjeggyel. A csökkenő tendencia nagyjából folyamatos, 2002-ben például még 4000 felett volt az átlag, de 1999-ben az 5000-et is meghaladta.
Húsz évvel ezelőtt pedig a 8000-es nézőszám volt a megszokott. A sportközgazdász szerint általános érvényű, hogy a televízióban a helyi bajnokságra többen kíváncsiak, mint a külföldire, legyen az angol, német, olasz vagy éppen spanyol, az viszont szomorú tény, hogy nálunk a Bajnokok Ligáját többen nézik, mint az NB I-et. Azokban az országokban, ahol kevesebb a nemzetközi siker, jellemzően magasabb a külföldi fogyasztás, de a legtöbb esetben még mindig a hazai felé billen a mérleg nyelve. Televíziós műsorként összességében azért még így is értéket képvisel a magyar futball, a meccsre járás viszont szabadidős program, a néző a komfortzónáján belül maradva közösségi élményre vágyik. Szabados Gábor úgy véli, ehhez kell a jó stadion kényelmes székekkel, internet-hozzáféréssel, magas színvonalú ellátással.
