Csak a magyar sportba ömlik állami pénz

A magyar módszer leginkább Oroszországéhoz, Kazahsztánéhoz vagy Azerbajdzsánéhoz hasonlít.

Gyöngyösi Balázs
2015. 12. 21. 5:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Németországra vegyes modell jellemző, az eredeti tervek szerint az Allianz Arenán például 50-50 százalékban osztozott volna a Bayern München és az 1860 München, utóbbi azonban nem bírta a terheket, így társtulajdonosból bérlővé vált. Ez a stadion 340 millió euróból épült fel 2005-re, a maximális befogadóképessége pedig 75 ezer fő, a német átlag egyébként a 43 ezret is eléri. Spanyolországban ugyanez a mutató 26 ezer. Szabados szerint náluk az számít egyedi megoldásnak, hogy egyes klubok nem kötelesek gazdasági társaság formájában működni, ez például a Barcelona és a Real Madrid számára is komoly segítség. Ez teret ad a könyveléstechnikai trükköknek, így könnyebben ki lehet gazdálkodni egy sztárjátékos magas átigazolási díját, illetve fizetését.

A 2500-as magyar nézőszám ugyan alacsony, de nem lóg ki lefelé kirívóan. A szomszédos országok közül ezen a szinten mozog Horvátország és Szerbia is, Szlovákia (1978) és Szlovénia (1081) viszont alulmúlja ezt. Az osztrák Bundesliga több lépés előnyben van (6576), a visegrádi országok közül a lengyel Ekstraklasa hatványozottan jól teljesít (8250), de a cseh Synot-liga szervezői sem panaszkodhatnak (4728). A szakértő szerint nálunk egyszerű a képlet: ahhoz, hogy a magyar NB I klubjai gazdaságosan működjenek, a jelenlegi 10-ről 40 százalékosra kell növelni a jegybevételek arányát. Ez kétféle módon érhető el: 10 ezer fős átlagos nézőszámmal vagy 6 ezer forintos belépőjeggyel. A csökkenő tendencia nagyjából folyamatos, 2002-ben például még 4000 felett volt az átlag, de 1999-ben az 5000-et is meghaladta.

Húsz évvel ezelőtt pedig a 8000-es nézőszám volt a megszokott. A sportközgazdász szerint általános érvényű, hogy a televízióban a helyi bajnokságra többen kíváncsiak, mint a külföldire, legyen az angol, német, olasz vagy éppen spanyol, az viszont szomorú tény, hogy nálunk a Bajnokok Ligáját többen nézik, mint az NB I-et. Azokban az országokban, ahol kevesebb a nemzetközi siker, jellemzően magasabb a külföldi fogyasztás, de a legtöbb esetben még mindig a hazai felé billen a mérleg nyelve. Televíziós műsorként összességében azért még így is értéket képvisel a magyar futball, a meccsre járás viszont szabadidős program, a néző a komfortzónáján belül maradva közösségi élményre vágyik. Szabados Gábor úgy véli, ehhez kell a jó stadion kényelmes székekkel, internet-hozzáféréssel, magas színvonalú ellátással.



Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.