A Bánki Erik által hivatkozott törvény egyébként azt is tartalmazza, hogy hasonló „adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti”. Vagyis a bizottság elnöke, ha akart volna, válaszolhatott volna a lap kérdéseire. Amennyiben a két liechtensteini cég visszadátumozott iktatása és a befektetők helyett a közvetítőcégeknek fizetett kamat „döntés-előkészítő” anyagnak minősül, azt sejteti, hogy a cégek kiválasztásánál az államkötvény-értékesítés mellett egyéb célok is szerepet játszottak. A letelepedési államkötény programot rengeteg kritika érte, az Együtt párt például tett feljelentést az ügyben a Magyar Nemzet egy cikke nyomán.
Bő két évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, ami lehetővé tette az Európai Unión kívüli állampolgároknak, hogy pénzért letelepedést vásárolhassanak maguknak és családtagjaiknak. Akik legalább 300 ezer euró, azaz 93 millió forint névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, fél év után letelepedési engedélyt kapnak, ennek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben.
A jogszabály úgy szól: nem közvetlenül az államtól, hanem közvetítőcégeken keresztül lehet ilyen kötvényt lejegyezni. Hét cég kapott engedélyt, időközben egytől megvonta a bizottság a jogosultságot. A vállalkozások egy kivételével az offshore cégek körében népszerű szigeteken és államokban vannak bejegyezve, s 23–28 millió forinttal gazdagodnak ügyletenként. Szeptemberig ez 60 milliárd forint feletti bevételt jelentett.
