Lehangoló képet fest a közösségi gazdaságról Andrew Callaway San Franciscó-i filmrendező, aki felfigyelt arra, hogy a városa már tele van a megosztáson alapuló gazdaság dolgozóival. A férfi, aki maga is megpróbált Uber-sofőrként dolgozni, majd az alkalmazás klónjaként emlegetett Lyfthez szegődött, felhívja a figyelmet, hogy miközben az Egyesült Államokban törvények védik a munkavállalókat és garantálják nekik a minimálbért, addig a megosztáson alapuló cégek azt a benyomást keltik, hogy a sofőrjeik vállalkozók, így elkerülik az előírásokat, ezzel pedig jelentős pénzeket spórolnak meg.
Szerdán is folytatódott a taxisok demonstrációja.
A Hír TV tesztelte az Uber sofőrjeit.
Továbbá az is problémás, hogy mi történik abban az esetben, ha egy Uber-sofőr üres autóval elüt egy kisgyereket a gyalogátkelőnél. Az Uber nyilvánvalóan nem vállalja a felelősséget, hiszen a sofőr nem szállított utast, vagyis technikailag nem neki dolgozott. Így a szerző óva inti Kanadát, hogy szabályozatlanul hagyja a megosztáson alapuló gazdaság területét. De mit is takar ez a fogalom?
A sharing economy (más néven közösségi gazdaság) azt a gazdasági és szociális rendszert jelenti, amely az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, az adatokhoz és a tudáshoz egy másokkal megosztott, azaz közösségi hozzáférést tesz lehetővé – így definiálja a fogalmat a Sharingeconomy.hu, amely kedden büszkén újságolta:
„Überelhetetlen sikert hozott a taxisok blokádja. Erre biztosan nem számítottak a taxisok! Sikerült felkelteni a magyar lakosság érdeklődését az Uber szolgáltatása iránt. Kiugróan sokan keresnek az Uber szolgáltatásaira vonatkozó információkat az interneten. A Google keresőben Uber, az über és az uber taxi kifejezésekre keresnek a legtöbben, ami jól látszik a Google adataiból is. Az Uber mobilalkalmazása a hazai letöltési listák élére ugrott. iPhone-os és androidos telefonokra kiemelten sokan keresik, majd le is töltik. A taxisok szerencsétlenségére nagy valószínűséggel ki is próbálják.”
Portálunk az Uber-jelenség kapcsán megkereste Schmuck Rolandot, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézetének oktatóját, a téma hazai szakértőjét. A szakember kiemelte: kutatásai alapján az online üzleti modellek lényegüket tekintve nem jelentenek újdonságot, mert ezek a legtöbbször már létező, hagyományos üzleti formák adaptációi az online környezetbe. Az Uber esetében is ez a helyzet: a cég alapvetően a taxis társaságok üzleti modelljét használja, csak éppen egy mobilalkalmazásos online felülettel megkerülik a jogszabályokat, és kiküszöbölik azokat a pluszköltségeket amelyekkel egy hagyományos taxitársaság üzemeltetése jár.
Ugyanakkor az Uber nem is tipikusan a sharing economy területe, mivel sokkal jobban emlékeztet arra, amikor egy fővállalkozónak alvállalkozói vannak – ez utóbbi szerepet az Uber esetében a sofőr tölti be. „Az alvállalkozós modellben minden felelősséget az alvállalkozóra hárít a fővállalkozó, vagyis ha például meghibásodik az autó, az az alvállalkozó költsége. Az Uber pedig nem fizet, ha elromlik az autó” – hangsúlyozta.
A közgazdász emlékeztetett: az amerikai példa azt mutatja, hogy az Uber folyamatosan csökkenti a sofőröknek fizetendő díjat, ennek ellenére mégis hasznos tud lenni azoknak, akik munkanélküliek vagy csak fizetéskiegészítésre szeretnének szert tenni. A hazai munkanélküliségi viszonyok és a fogyasztók árérzékenysége miatt az Uber könnyen lehetne sikeres Magyarországon. Ha ma egy potenciális utast megkérdezünk, hogy fizetne-e többet egy taxisnak, mint egy Uber-sofőrnek ugyanazon szolgáltatásért, valószínűleg az emberek többsége nemmel válaszolna. Az Uber-mobilalkalmazás ráadásul egyszerűen használható, és a sofőrök is könnyen tudnak a rendszerhez csatlakozni.
Többek között ennek, vagyis a könnyű pénzkeresési lehetőségnek köszönhető az, hogy az Uber-jelenséget gyakorlatilag lehetetlen felszámolni – állítja a szakértő. Továbbá egy ilyen alkalmazást bárki fejleszthet, a Lyft éppen ezt tette négy évvel ezelőtt.
„Ha betiltják az Ubert, akkor jön a Lyft, ha betiltják a Lyftet, akkor jön egy másik: nem lehet őket megállítani, mert előbb vagy utóbb újra megjelennek egy módosított üzleti modellel, hogy megfeleljenek a szabályozásnak” – hangsúlyozta Schmuck Roland.
Kedden Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára kijelentette: az Uber-sofőrök továbbra is fokozott ellenőrzésre számíthatnak, és a szankciók is emelkedhetnek, ha nem javul jogszabálykövetési hajlandóságuk. Hozzátette: mivel az adóhatósági ellenőrzések kockázatkezelésen alapulnak, és az eddigi tapasztalatok szerint az Uber-sofőröknél gyakorlatilag százszázalékos a „bukási arány”, kijelenthető, hogy kockázatos adózókról van szó, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön utasítás nélkül is folytatja az ellenőrzéseket ebben a körben.
Schmuck Roland ezzel kapcsolatban elmondta: az Uber-sofőrök ellenőrzése meglehetősen nehéz lesz, mert rengeteg ellenőr kell majd ehhez, és nagyon könnyen sok új Uber-sofőr jelenhet meg a piacon. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az Uber esetében nemcsak az alvállalkozókról van szó, hanem a fővállalkozóról is, egy amerikai cégről, amely ellen nehezen tud eljárni a NAV. A közgazdász szerint függetlenül attól, hogy az Ubert és a hasonló szolgáltatásokat nem lehet hatékonyan betiltani, az adóztatás mellett jogszabályokkal kellene rendezni az engedélyezést – hiszen a taxisoknak is meg kell felelniük a törvények által előírt követelményeknek.
