Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a letelepedési kötvények üzletén nagyon egyszerűen lehet sok pénzt keresni. A konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, e célra kibocsátott, ötéves futamidejű magyar államkötvényt vásárolnak, fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A közvetítőcégek szolgáltatási díjat számítanak fel, miközben a kötvények kamatai is náluk csapódnak le, így 40-70 ezer eurós bevételre tesznek szert ügyfelenként.
Tavalyig a program három évvel ezelőtti indulása óta 3358-an vettek ilyen állampapírt, a Magyar Nemzet számításai szerint a legolcsóbb díjazással számítva 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot tettek zsebre a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Szingapúrban és Máltán bejegyzett közvetítőcégek csupán ennek az egy programnak tulajdoníthatóan. Az ügylet furcsasága éppen itt érhető tetten, hiszen a jogszabályok értelmében csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégek, mint például a HSSDF értékesíthet ilyen kötvényeket. (A külföldi befektető csak a vállalkozás által kibocsátott értékjegyet kapja meg.) A közvetítővállalkozásokról ennek ellenére alig tudunk valamit. Pénzügyi beszámolót nem kell beadniuk, működési feltételeiket az Országgyűlés – korábban Rogán Antal, jelenleg Bánki Erik fideszes képviselő által irányított – gazdasági és informatikai bizottsága szabja meg.
