Óriási eséssel kezdték az új évet a kínai tőzsdék, hétfőn a sanghaji és sencseni börzék irányadó mutatói több mint 7 százalékot csökkentek, és valószínűleg nagyobb is lett volna a süllyedés, ha nem függesztik fel a kereskedést. Az idegesség egy mérsékelten rossz makrogazdasági adat, a beszerzési menedzser index miatt lett úrrá a befektetőkön.
Kedden is folytatódott az esés, az indexek 2 százalékkal nyitottak lejjebb a hétfői zárásnál, de az állami bankok 20 milliárd dolláros részvényvásárlására zöldbe fordultak a mutatók – közölte a Reuters. Végül a vezető sanghaji és sencseni részvényeket összesítő CSI300 index 0,3 százalékos pluszban zárt.
Tegnap megírtuk: az eseményre érzékenyen reagáltak a világ vezető tőzsdéi. Hétfőn dél körül a frankfurti DAX index 3,64 százalékos, a londoni FTSE-100 index 2,18 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 3,19 százalékos mínuszban állt. Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 3,58 százalékkal, a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSE Eurofirst 300 indexe pedig 2,53 százalékkal esett.
A DAX esése ugyanakkor jól megmutatta, hogy azon autógyártó cégek részvényárfolyama csökkent erősen, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak Kínával. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX ugyanakkor a középmezőnyben maradt, a nap folyamán ugyan 1,5 százalékkal is esett, hétfőn 17 órakor már csak 1,2 százalékos volt a csökkenés 2015 utolsó munkanapjához viszonyítva.
Matura Tamás Kína-szakértő hangsúlyozta: a beszerzési menedzser index jelentette a 2016-os év első gazdasági hírét Kínából, ezért pszichológiai hatása volt. A szakember szerint a piacok még mindig az ipari mutatókra, vagyis az összeszerelésre és az exportszektorokra koncentrálnak, miközben Kínában most már a szolgáltató szektor növekedése az új gazdasági hajtóerő. Ez a kínai kormány tudatos döntése is egyben, hiszen modellváltást akarnak véghezvinni a gazdaságban. Ez a növekedés pedig áldozattal jár, jelen esetben a feldolgozóipar itta meg a levét.
„Így szó sincs arról, hogy most valami váratlan történt”
– hangsúlyozta a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy Kínában a szolgáltatószektor igen dinamikusan növekszik, s ugyan még nem tudjuk az erre vonatkozó legújabb adatokat, a tavalyi utolsó negyedéves adat 10 százalék körüli növekedést mutatott.
