Hirtelen fog nagy változásokat hozni az építőiparban, a lakásárakban és a munkaerőpiacon a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), majd ugyanilyen gyorsan „múlik el” a gazdasági hatása is a programnak, vagyis egyfajta ingatlanpiaci lufit eredményez a kormány legújabb csodafegyvere – lényegében ez derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) legfrissebb elemzéséből.
Az építőipar az elmúlt időszakban évente átlagosan 800 ezer négyzetméternyi lakást létesített. A 2000-es években az előző állami lakástámogatási program járatta csúcsra az építéseket, bár akkor magasabb bázisról, 1,9 millió négyzetméterről emelkedett öt év alatt 3,9 millió négyzetméterre. Ebből azt a következtetést vonta le a KFIB, hogy az ágazat a jelenlegi kibocsátását elvileg növelheti, azonban a korábbi állami támogatás óta jelentős változások történtek. A kínálat felfutását ugyanis nemcsak a cégalapítások és engedélyek beszerzése lassíthatja, hanem a munkaerő hiánya is. Az építőipar esetében négy szakmában van akut szakemberhiány: ácsból tíz, épület- és szerkezetlakatosból 11, kőművesből és hidegburkolóból 14, míg villanyszerelőből 17 megyében hiányoznak a szakemberek. A hazai béreket tekintve aligha számíthat a kormány arra, hogy a külföldön dolgozók visszatérnek, a szakképzési területek átszervezésével pedig 3-4 év múlva lépnének be a frissen végzettek a munkaerőpiacra, pont akkor, amikor a kereslet visszaesik. Számítások szerint legfeljebb 33 ezer releváns képzettségű szakember érhető el, de őket nem veheti fel mind az építőipar, mivel a beszállító ágazatok teljesítménye is nőni fog. – Ha a gazdaságban állást találna minden olyan munkanélküli, aki a legutóbbi munkahelyén építőipari vagy bármilyen ipari tevékenységet végzett, évente akkor is legfeljebb 1,6 millió négyzetméterrel tudnák a jelenlegi fölé emelni az épített lakások összterületét – olvasható a jelentésben.
Az utóbbi években a magánszemélyek 125-130 négyzetméteres családi házakat, a szervezetek (főleg vállalkozások) pedig jellemzően 60-65 négyzetméteres társasházi lakásokat építettek. Arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatására megépülő lakások alapterülete az egyes kategóriákban a jogszabályi minimum szintjére kerül, és a kategóriák szerinti összetétel eltolódik a Budapesten kívüli családi házak irányába, mint ahogy az 1999 és 2004 közti időszakban is történt. – A szakemberhiány következtében az új lakások száma legfeljebb évi húszezerrel növekedhet a jelenlegi szinthez képest, és ez is csak 4 év alatt érhető el – közölte az intézet.
