A csokos kedvezményt a 2011-es népszámlálás adatai szerint várhatóan úgy 50-60 ezer pár (a három gyermeket legfeljebb kétszobás lakásban nevelők) kívánja majd igénybe venni. Miután ők megoldják lakásproblémáikat, hosszabb távon már csak évente nagyjából ötezer pár lép be erre a piacra. Emiatt rövid távon masszív túlkereslet, hosszú távon viszont – miután kiépülnek az építőipari többletkapacitások, de elfogynak a párok – masszív túlkínálat alakul ki. A KFIB szerint rövid távon tehát az áraknak emelkedniük, hosszabb távon azonban csökkenniük kell.
Komoly átrendeződést és feszültséget is okozhat a gazdaság egyéb szegmenseiben is az állami program. – A kiskapuk miatt feltételezhető, hogy a papíron jogosult párok nagy arányban fognak élni a lehetőséggel, akár befektetési céllal, akár megbízásra. Másrészt éppen a folyamat első éveiben önti a piacra az állam a sok ezer milliárdos uniós forrásokat is, amivel tovább feszíti az építőipari túlkeresletet – írja a tanulmány. A KFIB szerint az is várható, hogy az előre kalkulálható áremelkedést sokan akarják majd kihasználni, és pénzüket a gyakorlatilag nulla kamatot kínáló bankbetétekből ingatlanbefektetésbe csoportosítják át. Minél tovább tart az áremelkedési szakasz, annál több lesz a spekulatív befektető, ami könnyen elfedheti azt a tényt, miszerint egyre csökken azoknak a pároknak a száma, akik valóban a saját lakhatásuk megoldásáért keresnek lakást. – Összességében érdemi esélye van egy ingatlanpiaci buborék kialakulásának – állapította meg a tanulmány. A költségvetés egyenlegét 113 milliárd forinttal ronthatja az állami program 2020-ig.
