Hirtelen fog nagy változásokat hozni az építőiparban, a lakásárakban és a munkaerőpiacon a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), majd ugyanilyen gyorsan „múlik el” a gazdasági hatása is a programnak, vagyis egyfajta ingatlanpiaci lufit eredményez a kormány legújabb csodafegyvere – lényegében ez derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) legfrissebb elemzéséből.
Az építőipar az elmúlt időszakban évente átlagosan 800 ezer négyzetméternyi lakást létesített. A 2000-es években az előző állami lakástámogatási program járatta csúcsra az építéseket, bár akkor magasabb bázisról, 1,9 millió négyzetméterről emelkedett öt év alatt 3,9 millió négyzetméterre. Ebből azt a következtetést vonta le a KFIB, hogy az ágazat a jelenlegi kibocsátását elvileg növelheti, azonban a korábbi állami támogatás óta jelentős változások történtek. A kínálat felfutását ugyanis nemcsak a cégalapítások és engedélyek beszerzése lassíthatja, hanem a munkaerő hiánya is. Az építőipar esetében négy szakmában van akut szakemberhiány: ácsból tíz, épület- és szerkezetlakatosból 11, kőművesből és hidegburkolóból 14, míg villanyszerelőből 17 megyében hiányoznak a szakemberek. A hazai béreket tekintve aligha számíthat a kormány arra, hogy a külföldön dolgozók visszatérnek, a szakképzési területek átszervezésével pedig 3-4 év múlva lépnének be a frissen végzettek a munkaerőpiacra, pont akkor, amikor a kereslet visszaesik. Számítások szerint legfeljebb 33 ezer releváns képzettségű szakember érhető el, de őket nem veheti fel mind az építőipar, mivel a beszállító ágazatok teljesítménye is nőni fog. – Ha a gazdaságban állást találna minden olyan munkanélküli, aki a legutóbbi munkahelyén építőipari vagy bármilyen ipari tevékenységet végzett, évente akkor is legfeljebb 1,6 millió négyzetméterrel tudnák a jelenlegi fölé emelni az épített lakások összterületét – olvasható a jelentésben.
Az utóbbi években a magánszemélyek 125-130 négyzetméteres családi házakat, a szervezetek (főleg vállalkozások) pedig jellemzően 60-65 négyzetméteres társasházi lakásokat építettek. Arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatására megépülő lakások alapterülete az egyes kategóriákban a jogszabályi minimum szintjére kerül, és a kategóriák szerinti összetétel eltolódik a Budapesten kívüli családi házak irányába, mint ahogy az 1999 és 2004 közti időszakban is történt. – A szakemberhiány következtében az új lakások száma legfeljebb évi húszezerrel növekedhet a jelenlegi szinthez képest, és ez is csak 4 év alatt érhető el – közölte az intézet.
A csokos kedvezményt a 2011-es népszámlálás adatai szerint várhatóan úgy 50-60 ezer pár (a három gyermeket legfeljebb kétszobás lakásban nevelők) kívánja majd igénybe venni. Miután ők megoldják lakásproblémáikat, hosszabb távon már csak évente nagyjából ötezer pár lép be erre a piacra. Emiatt rövid távon masszív túlkereslet, hosszú távon viszont – miután kiépülnek az építőipari többletkapacitások, de elfogynak a párok – masszív túlkínálat alakul ki. A KFIB szerint rövid távon tehát az áraknak emelkedniük, hosszabb távon azonban csökkenniük kell.
Komoly átrendeződést és feszültséget is okozhat a gazdaság egyéb szegmenseiben is az állami program. – A kiskapuk miatt feltételezhető, hogy a papíron jogosult párok nagy arányban fognak élni a lehetőséggel, akár befektetési céllal, akár megbízásra. Másrészt éppen a folyamat első éveiben önti a piacra az állam a sok ezer milliárdos uniós forrásokat is, amivel tovább feszíti az építőipari túlkeresletet – írja a tanulmány. A KFIB szerint az is várható, hogy az előre kalkulálható áremelkedést sokan akarják majd kihasználni, és pénzüket a gyakorlatilag nulla kamatot kínáló bankbetétekből ingatlanbefektetésbe csoportosítják át. Minél tovább tart az áremelkedési szakasz, annál több lesz a spekulatív befektető, ami könnyen elfedheti azt a tényt, miszerint egyre csökken azoknak a pároknak a száma, akik valóban a saját lakhatásuk megoldásáért keresnek lakást. – Összességében érdemi esélye van egy ingatlanpiaci buborék kialakulásának – állapította meg a tanulmány. A költségvetés egyenlegét 113 milliárd forinttal ronthatja az állami program 2020-ig.
