Továbbra is jó üzlet a „letelepítés”

Az indulás óta akár 95 milliárd forintot is zsebre tehettek a közvetítőcégek.

Számításaink szerint a program 2013-as indulása óta – a legolcsóbb díjazással számítva – 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot, vagyis az éves átlagos magyar bruttó hazai termék közel 0,3 százalékát tették zsebre a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Szingapúrban és Máltán bejegyzett közvetítőcégek csupán ennek az egy programnak tulajdoníthatóan. A közvetítővállalkozásokról ennek ellenére alig tudni valamit. Pénzügyi beszámolót nem kell beadniuk, engedélyüket az Országgyűlés – korábban Rogán Antal, jelenleg Bánki Erik fideszes képviselő által irányított – gazdasági és informatikai bizottságától kapták.

Az induló hét cégből ma már csak négyen részesülnek az üzletből, miután három vállalkozásnak mondvacsinált okokra hivatkozva visszavonta a forgalmazási engedélyét a testület. Az a cég ugyanis, amelyik az elmúlt három évben nem érte el a családtagok nélkül számított összesen száz kérelmezőt, nem folytathatja a tevékenységét. A döntés furcsasága ugyanakkor, hogy a  testület ki sem várta a három évet, s a múlt hónapban vissza is vonta két vállalkozás engedélyét.

Más furcsaságok is akadtak a közvetítőcégek körül. Két liechtensteini vállalkozás esetében az ottani hatóságok által bepecsételt dátumnál négy nappal korábban érkezett meg a magyar Országgyűlés gazdasági bizottságához az a két kérvény, amelyeket a hercegségben bejegyzett közvetítővállalkozások adtak be a letelepedési államkötvények forgalmazásának engedélyezésére. És bár a bizottság a két vállalkozás esetében különböző tulajdonosi kört emleget, a valóságban a két céget ugyanazon a napon alapították, és a cégbejegyzésről szóló határozatot mindkettőjük esetében 17 óra 26 perckor nyomtatta ki a liechtensteini cégbíróság.

Több olyan cég is van, amelyet valamelyik adóparadicsomnak tartott helyszínen jegyeztek be, mégis hazánkban tart fenn irodát. Nagy kérdés, hogy ha a vállalkozásnak megfelel Magyarország árusítóhelyként, miért kellett a vállalkozást külföldön bejegyeztetni. Más érv nem nagyon látszik, mint az, hogy ki akarják használni a hazainál kedvezőbb adószabályozást.