Nemrégiben ismét felröppent a hír, hogy tavasszal az Országgyűlés elé kerülhet egy olyan törvénymódosítás, amelynek elfogadásával alkoholt csak meghatározott értékesítési jogosítvánnyal rendelkező árusítóhelyeken lehet majd vásárolni. Először egyébként 2014 márciusában volt arról szó, hogy a nemzeti dohányboltok mintájára a kormány nemzeti italboltokat tervez létrehozni, tehát államosítaná a piacot, majd az egészet újraosztaná. Akkoriban kormányszóvivőként Giró-Szász András, múlt csütörtökön pedig Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter cáfolta, hogy a kormány nemzeti italboltok létrehozását tervezné.
Az alkoholárusítás korlátozása nem egyedi ötlet, a világ több országában szigorúan szabályozott. Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában már csak úgynevezett liquor shopban lehet kapni szeszes italt. Európában a skandináv országokban található hasonló modell ahhoz, amely nálunk is szóba került. Svédországban, Finnországban, Norvégiában és a Feröer-szigeteken 3,5 százalékos sört még lehet kapni a hagyományos szupermarketekben, de e feletti alkoholtartalmút már csak külön boltokban.
– A Systembolaget állami tulajdonban lévő monopólium Svédországban, ahol igen drágán lehet szeszt vásárolni. Ezeken a boltokon kívül csak a kocsmákban vehet az ember 3,5 százalék feletti alkoholtartalmú italt, de az is sokba kerül – mondta egy Malmőben élő magyar olvasónk. Mint megtudtuk, egy korsó középkategóriás sör ára a kocsmákban, a 320 ezer fős városban, kétezer forintnak megfelelő svéd korona körül mozog. Hiába jobb a fizetés ott, mint Magyarországon, olvasónk szerint ez a helyieknek is drága, éppen ezért kevesen ülnek a bárokban, csak hétvégéken népszerűek ezek a helyek. Az egész városban öt Systembolaget található, közülük a központban működő bolt van nyitva a legtovább, délután hat óráig. Vasárnap mindegyik zárva tart, és húszévesnél fiatalabbakat nem szolgálnak ki. Hivatalosan még a Systembolaget honlapját sem látogathatják a húsz alattiak.
A Systembolaget weboldala egyébként egészségügyi okokkal indokolja a száz százalékban állami tulajdonú rendszer 1955-ös bevezetését, ez volt az első a skandináv államok körében. Az országban ekkoriban ugyanis súlyos egészségügyi problémákat jelentett a túlzott alkoholfogyasztás, ezzel magyarázták a szigorítást.
Olvasónk elmondta azt is, hogy a legtöbb svéd városban tiltja az önkormányzati törvény, hogy valaki az utcán igyon. Mintegy 20 ezer forintnak megfelelő bírság jár érte, de sok esetben a rendőrök egyszerűen csak kiöntik az elkobzott italt. Az árak egyébként valóban az egekben járnak az országban a hatalmas adók miatt. Jellemzően négyszer annyiba kerül minden alkohol, mint Magyarországon, de a német áraknak is a duplája. Egy üveg átlagos vodka mintegy 12 ezer forintnyi svéd koronába kerül a likőrboltban, a középkategóriás borokért 5-6 ezer forintot kérnek. A magasabb árak ugyanakkor nagy bevételt is hoznak: évente mintegy 1000 milliárd forintnak megfelelő svéd koronát.
– Ez az intézkedés szerintem nem oldotta meg teljesen a problémákat, csak jól láthatóan a határon kívülre helyezték. Ha a svédek isznak, nem ismernek tréfát. Gyakori látvány hétvégente az utcán fetrengő családapa, aki egész héten visszafogta magát. Egyes nagyobb társaságok sokszor kifejezetten lerészegedési céllal látogatnak el másik országba. Sok svéd a környező olcsóbb államokba jár komppal, mivel Németországban vagy Dániában is jóval kevesebbet kell fizetni a szeszért. Úgynevezett ivójáratok indulnak az északi kikötőkből délre és keletre is. A finnországi Aland-szigetek nem tartoznak az uniós vámterülethez, így ott még olcsóbban rúgnak be. Több komp csak a szigetekig jár, majd visszafordul a svéd kikötőkhöz – mondta olvasónk. Hozzátette, a svédeknek hazánk is nagyon olcsó, úgy beszélnek Magyarországról, mintha ingyen járnának hozzánk sörözni.
