Az utcát fűti a családok zöme

Tíz százalékkal több energiát fogyasztanak a hazai ingatlanok az uniós átlagnál.

A rossz szigetelésű otthonokban élő családok 70 százaléka javítana lakása energiahatékonyságán, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a „nagy projektbe” – derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek, Magyarország közös felméréséből. Érdemes megjegyezni, hogy az unió által tavaly jóváhagyott pályázati keretek közül kettő is tartalmaz összesen 150 milliárd forint olyan pénzösszeget, amelyet a kormány kioszthatott volna a lakosságnak az ingatlanok energiatakarékossági célú felújítására, ám a Miniszterelnökség azt állította, hogy az uniós megkötések miatt ezeket a forrásokat magánszemélyek nem, csak közintézmények használhatják fel.

Brüsszel azóta cáfolta a kormány ezen kijelentését, ám a jelek szerint a kabinet nem szándékozik változtatni a tervein, vagyis a lakosság továbbra sem kaphat vissza nem térítendő uniós pénzt lakás-korszerűsítésre. A kormány megkötései már csak azért is érthetetlenek, mert szinte minden szakmai tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a lakóházak rendbetételével nagyságrendekkel magasabb megtakarítás érhető el, mint az intézmények korszerűsítésével. A házak szigetelésével hazánk teljes gázfogyasztásának 8-10 százalékát, 1,1-1,3 milliárd köbméter gázt tudnánk megtakarítani.

A szigetelőanyag-gyártó és az internetoldal közös lakossági felmérése szintén alátámasztja, hogy a legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan évi 100 kilowattóra négyzetméterenként, egy panellakásé pedig 200 egység, addig egy családi házé 320 kilowattóra. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81 százalékát a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál tíz százalékkal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz, fajlagosan legtöbbet fogyasztó európai uniós tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének.

A tanulmány úgy fogalmaz: az épületeink esetében a sál, a sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető- és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20-35 százalékát a falakon, 15-25 százaléka a tetőn, a födémen, 10-15 százaléka pedig a padlón keletkezik. Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, miután a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79 százaléka nem vagy nem megfelelően szigetelt. A válaszadók 49,7 százalékának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21 százalékuk esetében csak a homlokzat, hét százalékuknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a januári mínuszok ellen.

– Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560 ezer tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetője.

A most nyilvánosságra hozott vizsgálat azt mutatja, hogy a felmérésben részt vevők csupán 33 százalékánál van a szakértők szerint ideálisnak tekintett 20 fok, másoknál magasabb hőmérsékletet jellemző a lakásban. Pedig egy Celsius-foknyi csökkentés 5-6 százalékkal mérsékli a fűtés költségét.

Az elemzés megjegyzi: havi kiadásainkat nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden ezer családból 440 egyedi, illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.

Amíg a földgáz és a távfűtés esetében a lakosság a rezsicsökkentés keretében jelentős tarifakedvezményben részesül, addig a fával és a szénnel fűtők nem kapnak ilyen ártámogatást – mondta el lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő hozzátette: a szilárd tüzelésű egyedi fűtőberendezéseket használók megsegítése esetleges. Ez a feladat az általában forráshiánnyal küzdő önkormányzatokra hárul. A helyhatóságok pedig a legtöbb esetben csupán 10-15 ezer forintot tudnak adni egy-egy családnak egy teljes fűtési idény alatt, illetve ahol lehetőség van rá, ott családonként 1-1,5 köbméter fát.