A tanulmány úgy fogalmaz: az épületeink esetében a sál, a sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető- és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20-35 százalékát a falakon, 15-25 százaléka a tetőn, a födémen, 10-15 százaléka pedig a padlón keletkezik. Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, miután a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79 százaléka nem vagy nem megfelelően szigetelt. A válaszadók 49,7 százalékának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21 százalékuk esetében csak a homlokzat, hét százalékuknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a januári mínuszok ellen.
– Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560 ezer tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetője.
A most nyilvánosságra hozott vizsgálat azt mutatja, hogy a felmérésben részt vevők csupán 33 százalékánál van a szakértők szerint ideálisnak tekintett 20 fok, másoknál magasabb hőmérsékletet jellemző a lakásban. Pedig egy Celsius-foknyi csökkentés 5-6 százalékkal mérsékli a fűtés költségét.
Az elemzés megjegyzi: havi kiadásainkat nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden ezer családból 440 egyedi, illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.
Amíg a földgáz és a távfűtés esetében a lakosság a rezsicsökkentés keretében jelentős tarifakedvezményben részesül, addig a fával és a szénnel fűtők nem kapnak ilyen ártámogatást – mondta el lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő hozzátette: a szilárd tüzelésű egyedi fűtőberendezéseket használók megsegítése esetleges. Ez a feladat az általában forráshiánnyal küzdő önkormányzatokra hárul. A helyhatóságok pedig a legtöbb esetben csupán 10-15 ezer forintot tudnak adni egy-egy családnak egy teljes fűtési idény alatt, illetve ahol lehetőség van rá, ott családonként 1-1,5 köbméter fát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!