Éllovasból sereghajtók?

A magyar gazdaság növekedésének üteme tovább lassulhat idén.

Sokéves gyengélkedés után a magyar gazdaság fejlődése 2014-ben a második leggyorsabb volt az Európai Unióban. Tavaly is átlag feletti növekedést sikerült elérni, ez azonban a lassulás miatt már elmaradt a régiós versenytársak többségének eredményétől. Idén pedig tovább nyílik az olló, a tizenegy ország közül a magyarnál várhatóan csak a horvát, a bolgár és a szlovén dinamika lesz alacsonyabb, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzésében. Ez nem előzmény nélküli. Végleges számaink még nincsenek, de a várakozások szerint a magyar gazdaság növekedési üteme tavaly körülbelül 2,7-2,8 százalékra mérséklődhetett. Idén a visszaeső uniós támogatások és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága miatt – a gyorsan, de nem gyorsulva bővülő fogyasztás ellenére – tovább csökken a növekedés lendülete. A GKI azt jósolja, hogy csupán 2,3 százalék lehet a bővülés üteme ebben az évben. Ennek oka, hogy az ipari növekedés tavaly kissé lassult, idén pedig az új beruházások hiánya és a bizonytalanabb járműipari konjunktúra miatt további fékeződés valószínű.

Kedvező jelenség ugyanakkor, hogy a feldolgozóipar belföldi értékesítése hosszú idő után 2014-ben emelkedni kezdett, s tavaly már csak két százalékponttal maradt el a kiviteltől. Az emelkedésben az autóipari beszállításoknak van döntő szerepük. Az egyéb ágazatok sem ígérnek túl sok jót. Tavaly a gabonatermés 16 százalékkal csökkent, ezen belül a kukoricáé 27 százalékkal, s ez utóbbi az előző öt év átlagától is 10 százalékkal marad el. A búzatermés viszont mintegy 20 százalékkal haladta meg az előző öt év átlagát. Az építőipari termelés 2015 őszén már egyértelműen kisebb volt az egy évvel korábbinál, a szerződésállomány pedig november végén alig több mint fele az egy évvel azelőttinek. Idén a mélyépítőipar további visszaesése miatt csupán stagnálás körüli helyzet várható. A kormány által bejelentett lakáspolitikai intézkedések várhatóan csak az idei év közepétől élénkítik a lakásépítést. A kiskereskedelmi forgalom az első tizenegy hónapban 5,6 százalékkal, októberben már csak 4,1 százalékkal, novemberben 4,8 százalékkal emelkedett. A gazdaságkutató szerint a lassulás feltehetőleg a fehéredési hatás kifutásának következménye, miután az online pénztárgépek használata 2014 szeptemberétől lett kötelező. Leggyorsabban a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem és az üzemanyag-forgalom (7-8 százalékkal), legkevésbé a napicikk-kereskedelem forgalma (3,4 százalékkal) bővült. Idén a GKI szerint három százalék körüli forgalombővülés várható.

A hivatalos munkanélküliségi ráta a tavalyi utolsó negyedévben 6,2 százalék volt, egy százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A tényleges munkanélküliség – a közmunkások többségét ideszámítva – 9-10 százalék körül valószínűsíthető. Tavaly az első tizenegy hónapban a költségvetési szektorban 1,7 százalékkal, a legalább ötfős cégeknél 2,8 százalékkal volt magasabb a létszám. A gazdaságkutató ugyanakkor megjegyzi, hogy képzett munkaerőben egyre inkább hiány van. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya az emelkedő adóbevételek ellenére a tervezettnél 326 milliárd forinttal több lett, ami az EU-tól származó bevételek csúszásának következménye. Viszont az Európai Unió által figyelt GDP-arányos hiány a vártnál kedvezőbben, két százalék körül alakult. Az államadósság 2015-ben a GDP százalékában érdemben aligha csökkent. A GKI szerint idén 2,3 százalék körüli hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság egy százalékponttal csökkenhet. A gazdaságkutató szerint a világ összevont bruttó hazai termékének (GDP) növekedési üteme a nemzetközi prognózisok alapján a tavalyi 3,1 százalékról idén várhatóan csak minimálisan gyorsul. A legfontosabb kockázatot a kínai gazdasági növekedés lassulása és az Egyesült Államokban decemberben elindult kamatemelés jelenti. – A politikai kockázatok továbbra is jelentősek, s az EU egységének nemhogy a megszilárdítása, de a fenntartása sem lesz egyszerű feladat – jegyezte meg a tanulmány.