A magyar gazdaság fejlődése sokéves gyengélkedés után 2014-ben a második leggyorsabb volt az Európai Unióban. Tavaly is átlag feletti növekedést sikerült elérni, ez azonban a lassulás miatt már elmaradt a régiós versenytársak többségének eredményétől, az idén pedig tovább nyílik az olló: tizenegy ország közül a magyarnál várhatóan csak a horvát, a bolgár és a szlovén dinamika lesz mérsékeltebb.
A világ összevont GDP-jének növekedési üteme a nemzetközi prognózisok szerint a 2015. évi 3,1 százalékról 2016-ban várhatóan csak minimálisan gyorsul. A legfontosabb kockázatot a kínai gazdasági növekedés lassulása és az Amerikai Egyesült Államokban decemberben elindult kamatemelés jelenti. A politikai kockázatok továbbra is jelentősek, s az EU egységének nemhogy a megszilárdítása, de a fenntartása sem lesz egyszerű feladat az előrejelzés szerint.
A magyar gazdaság növekedési üteme 2015-ben nagyjából 1 százalékponttal, 2,7-2,8 százalék körülire lassult – közölték.
A GKI elemzése szerint az idén például a visszaeső uniós támogatások és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága miatt a bővülő fogyasztás ellenére tovább csökken a növekedés lendülete, illetve a bizonytalanabb járműipari konjunktúra miatt is további fékeződés valószínű. Kedvező, hogy a feldolgozóipar belföldi értékesítése hosszú idő után 2014-ben emelkedni kezdett, és 2015-ben már csak nagyjából 2 százalékponttal maradt el a kivitelétől. Igaz, ebben az autóipari beszállításoknak van döntő szerepük.
Tavaly a gabonatermés 16 százalékkal csökkent; a kukoricáé 27 százalékkal, ami az előző öt év átlagától 10 százalékkal is elmaradt. A búzatermés viszont 20 százalékkal meghaladta az előző öt év átlagát.
Az építőipari termelés már 2015 őszén egyértelműen kisebb volt az egy évvel korábbinál, a szerződésállomány pedig november végén alig több mint a fele az egy évvel azelőttinek. Az idén a mélyépítőipar további visszaesése miatt csak stagnálás körüli helyzet várható. A kormány által bejelentett lakáspolitikai intézkedések várhatóan csak 2016 közepétől élénkítik a lakásépítést. A kiskereskedelmi forgalom az első tizenegy hónapban 5,6 százalékkal, de októberben már csak 4,1 százalékkal, novemberben 4,8 százalékkal emelkedett. A lassulás feltehetőleg a fehéredési hatás kifutásának a következménye, az online pénztárgépek használata 2014 szeptemberében lett kötelező. Az idén 3 százalék körüli forgalombővülés várható.
A hivatalos munkanélküliségi ráta 2015 negyedik negyedévében 6,2 százalékos volt, 1 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A tényleges munkanélküliség – a közmunkások többségét ideszámítva – 9–10 százalék között valószínűsíthető. Tavaly az első 11 hónapban a költségvetési szektorban 1,7 százalékkal, a legalább ötfős cégeknél 2,8 százalékkal volt magasabb a létszám. Képzett munkaerőből egyre inkább hiány van az elemzés szerint.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya az emelkedő adóbevételek ellenére a tervezettnél 326 milliárd forinttal több lett, ami az EU-tól származó bevételek csúszásának a következménye. Viszont az unió által figyelt GDP-arányos hiány a vártnál kedvezőbben, 2 százalék körül alakult. Az államadósság 2015-ben a GDP százalékában érdemben aligha csökkent. A GKI szerint 2016-ban 2,3 százalék körüli hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság 1 százalékponttal mérséklődhet.
