A pénzszállítást is titkolná a posta

Az üzlet egyik haszonélvezőjének a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozóhoz köthető FHB Jelzálogbank tűnik.

A posta vagyonkezelője a per során leginkább üzleti érdek sérelmére hivatkozva tagadta meg a közérdekű adatok kiadását. Arra is hivatkozott, hogy a jövőben a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében (amelynek a Takarékbank és az FHB is a tagja) részt vevő szövetkezeti hitelintézetek jelentős részének hálózatában is a közös pénzszállító cég végezheti az értékszállítást és az értékfeldolgozást. Ez mintegy kétezer új szállítási pontot jelent.

A pénzszállító elődje, a JNT Security 1999-ben postabankos ingatlancégként alakult (innen az elnevezés: JNT, azaz József nádor tér, ami az egykori Postabank-központra utal), a Magyar Posta 2000-ben lett kizárólagos tulajdonos, a cég 2003-ban váltott profilt. Az Átlátszó.hu cikke szerint eddig az időpontig a posta egy másik őrzés-védelmi ügyben volt nyakig benne: az első Orbán-kormány idején ugyanis a pénzszállítást a Földi László egykori hírszerzőtiszt Defend Security Kft.-je végezte. A zsíros állami megrendelések dacára anyagi gondokkal küzdő biztonsági cégbe a posta is beszállt, ennek ellenére a Defend 2007-ben végelszámolással megszűnt. Feladatait és eszközeit a JNT vette át. Érdekes párhuzam, hogy a Matolcsy György vezette jegybanknak készpénzlogisztikáért egy volt JNT-s szakember, Mádi László a felelős. (Ő volt az a fideszes országgyűlési képviselő, akinek politikai karrierjének az vetett végett, hogy kampányidőszakban az ingatlanadó bevezetésének lehetősége mellett érvelt.

A Magyar Posta ellen több per is folyamatban van közérdekű adatigényléssel kapcsolatban, amelyek legtöbbje a Spéder Zoltánhoz köthető FHB-bankcsoporttal kötött szerződésekre vonatkozik. Nem tudni ugyanis, hogy volt-e közbeszerzés a postákon elhelyezett bankkártyás terminálok esetében, amelyeken az ügyfelek a számláikat fizetik be. Ezt a szolgáltatást ugyanis a Magyar Kártya Zrt. nyújtja, amelynek 95 százalékos tulajdonosa az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) egyik termékét, a Kincstári takarékjegy pluszt csak postafiókban lehet jegyezni. A Magyar Postában bízó ügyfelek azonban hamar csalódnak, ha rájönnek, hogy nem az állami céggel szerződtek, hanem egy olyannal, amelynek felerészben nem az állam a tulajdonosa. Sőt a postán történő számlanyitáskor FHB-s kontót kapnak az ügyfelek. Az Országgyűlés nagy valószínűség szerint emiatt fogadott el egy olyan – súlyos alkotmányos aggályokat keltő – törvénymódosítást, amely korlátozná a többségében állami cég adatszolgáltatását. Áder János köztársasági elnök azonban nem írta alá a törvényt – a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak nyilvános működését is korlátozó jogszabállyal együtt –, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak utólagos normakontrollra.