Egy offshore cég járt jól az MNB-ügylettel

Nem döntött a Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásaival foglalkozó jelentésről a jegybanki felügyelőbizottság.

Elhalasztotta a jegybanki ingatlanvásárlásokkal foglalkozó jelentés értékelését és nyilvánosságra hozatalát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága – tudta meg a Magyar Nemzet. A Jobbik által delegált Nyikos László, a jelentést készítő bizottsági tag lapunknak elmondta, leginkább azzal kapcsolatban támadták az általa készített értékelést, hogy túlságosan sokat foglalkozik a jegybanktörvénnyel, annak hiányosságaival. A bizottság többi tagja szerint erre nem volt szükség, nem kellene javaslatokat megfogalmazni a törvény megváltoztatására. A vizsgálat vezetője szerint viszont enélkül nem érthető meg a jegybank költekező tevékenysége. – A törvény szerint a jegybank igazgatósága dönt minden, a jegybank működésével, pénzköltésével kapcsolatos kérdésben, és előzetesen senki nem ellenőrzi tevékenységét. Erre nem nagyon van példa. Ausztriában például a főtanács áll a jegybanki igazgatóság fölött, Németországban törvény mondja meg, hogy mennyit kell a nyereségből tartalékba helyezni, a maradékot pedig kötelező a költségvetésbe befizetni. De korábban nálunk sem volt ekkora hatalma soha az igazgatóságnak – emelte ki Nyikos László.

Korábban még volt közgyűlés, legutoljára viszont a részvényesi jogokat is csorbította a törvényalkotó, mert mindössze két dolgot tehet a tulajdonos állam nevében eljáró nemzetgazdasági miniszter: ötévente megbízza a könyvvizsgálót, és jóváhagyja az alapító okiratot. Nyikos László szerint az igazgatóság még a jegybanktörvény adta hatalmas szabadságot is tovább tágítja. A jogszabályok szerint ugyanis a jegybanknak feladatot csak törvény adhat, ezzel szemben az igazgatóság úgy döntött, hogy kibővíti az MNB tevékenységét. Így került sor a társadalmi felelősségvállalási stratégia kidolgozására, a létrehozott alapítványok tízmilliárdos nagyságrendű támogatására, nagy értékű ingatlanok és műkincsek vásárlására. Alapítványok finanszírozására egyébként csak a bírságbevételek kapcsán utal a törvény, ami alig néhány százaléka a ténylegesen ilyen célra kifizetett összegnek. Érdekes volt a tagtársak viselkedése. A részvényes által delegáltak egyetlen szót sem szóltak, az elnök és a pártküldöttek pedig támadták a jelentést. Végül is kiegészítésekre köteleztek, amivel egyet is értek, mert így a szakértői vélemények részletesebb ismertetésével még jobban alátámaszthatom érveimet – tette hozzá az fb-tag.

Amíg a bírálók elsősorban jogi oldalról közelítették meg a kérdést, addig Nyikos Lászlónak morális kifogásai is vannak a jegybanki működés bizonyos jelenségeivel szemben. – Az azért mégiscsak méltatlan, hogy a Magyar Nemzeti Bank offshore hátterű cégtől vásárolta meg az Eiffel Palace-t. A nemzet bankjától visszás dolog 14 milliárd forintot elkölteni egy olyan cég épületének a megvásárlására, amelynek egyik tulajdonosa larnacai bejegyzésű, a másikat pedig a Kis-Antillákon alapították. (A bruttó vételár 17 milliárd forint volt, de abból 3 milliárd forintot tett ki az adó.) Az is furcsa, hogy az irodaház átépítésére olyan cég kapott 28 millió eurós hitelt, amelynek a jegyzett tőkéje mindössze ötszázezer forint, ráadásul egyetlen munkavállalót sem foglalkoztat. Érdekes, hogy a hitelező bank ezt nem vizsgálta vagy nem tartotta fontosnak a hitelnyújtásnál, ahogy az offshore hátteret sem.

És ami még fontos, az épületet eladó Eiffel Palace Kft. 2014-es pénzügyi beszámolója szerint a Cipruson bejegyzett tulajdonos hárommilliárd forint osztalékot vett ki a cégből. További csavar a céghálóban, hogy az offshore cég tulajdonosa – elmondása szerint – maga az Eiffel Palace Kft. ügyvezetője, aki az adásvételi szerződést az eladó oldaláról aláírta. Húsz százalék fölötti tiszta haszonra tett szert, ami szokatlanul magasnak mondható: az általam megkérdezett üzletemberek szerint ilyen arányú osztalék az üzleti világban nem szokásos – tette hozzá Nyikos László. Hangsúlyozta: a magyar jogszabályok értelmében semmiféle szabálytalanságról nincs szó. Az embernek az erkölcsi érzéke viszont tiltakozik az ilyen ügyletek ellen. Az is szabályos, hogy euróban köttetett az üzlet, de azért föltehető a kérdés, hogy ki vigyáz a forint presztízsére, ha nem a Magyar Nemzeti Bank?

Nem mellékes körülmény Nyikos László szerint, hogy a luxusirodaházat az MNB igazgatósága lakottan vette meg. Az épület hasznos alapterületének kétharmadát ugyanis hosszú távú bérleti szerződéssel használják a bérlők. Igaz, hogy a jegybank egyes szervezeti egységei is ott dolgoznak, de nehezen magyarázható, miért kell luxusban foglalkoztatni a jegybank munkavállalóit. Szerinte az is várható, hogy az alapítványoknak átadott ingatlanokon folyó átépítési munkálatok jóval többe kerülnek majd, mint ahogy tervbe vették.