Balázs Péter arra világított rá tegnap, hogy a legalapvetőbb európai uniós konfliktus rendre a hétéves költségvetés elkészítése körül alakul ki. A Bajnai-kormány külügyminisztere és volt uniós biztos szerint egy ponton túl már nem az EU felel azért, hogyan osztják fel a támogatási alapot, hanem a tagállamok. Mint mondta, fontos kérdés, mennyi pénz folyik el másodlagos, szükségtelen befektetésekre, miből képződik jövedelem, milyen fenntartási költségek keletkeznek. Példaként felhozott egy bulgáriai laboratóriumot, amely felépült, csakhogy a vizsgálni kívánt területre nem találtak kutatót. Szerinte az uniós pénzek elherdálása oda vezethető vissza, hogy a 2004-ben csatlakozott országok, köztük hazánk nem álltak készen a kohéziós alapok felhasználására, holott az 1998-ban kezdődő tárgyalásoknak már az elején egyértelmű volt, hogy tagfelvételhez vezetnek.
Balázs Péter úgy véli, egyedül az lett volna célravezető, ha az EU-csatlakozásra optimalizált gazdaságfejlesztési terv készül, és az ország nem Brüsszel zöld jelzésére vár, hogy mire kaphat támogatást, és mire nem. A közgazdász emlékeztetett rá, mivel ebbe az irányba nem tettünk lépéseket, nem meglepő az a friss statisztika sem, amely szerint Magyarország legnagyobb része a fejlettséget tekintve még mindig az uniós átlag alatt áll. Rámutatott, hogy sok pénz kerül a politikusi holdudvarhoz, ráadásul a kormányzat törvénybe ágyazza az ezt megalapozó szabályokat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!