Győzelmet arattak a MÁV-val szemben a szakszervezetek

Több milliárd forinthoz juthatnak a készenléti jellegű munkakörben dolgozók.

Földi Bence
2016. 03. 25. 16:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Március 25-én a MÁV Zrt. és a MÁV-Start Zrt. konzultációt tartott a képviselettel rendelkező szakszervezetek vezetőivel a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalók foglalkoztatási kérdésének rendezése tárgyában – írta szerkesztőségünknek küldött levelében a MÁV Kommunikációs Igazgatósága.

Közlésük szerint a munkáltatók kinyilvánították szándékukat, hogy azon készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében, akik nem kötöttek egyéni megállapodást, a munkáltatók visszamenőleges újraszámfejtést készítenek és az ezáltal megállapított bérkülönbözetet 2016. december 31. napjáig fizetik ki.

Ez azért fontos, mert a szakszervezetek korábban az állították: a MÁV és a MÁV-Start nem akarta kiszámolni, mennyi pénzzel tartoznak ezen dolgozóiknak. Hogy miért a tartozás? Mert a vasárnapra, rendes munkaidőben beosztott készenléti jellegű munkakörben dolgozókat nem szabadott volna szombatra is beosztani. A szombati munka így rendkívüli munkavégzésnek számít – annak ellenére, hogy a MÁV azt állította, ez „hosszú ideje töretlen foglalkoztatási gyakorlat” volt –, ezért túlórapénz járna érte. Egy jogerős bírósági ítélet egy egyedi esetben meg is állapította ezt Szegeden február végén.

A MÁV mostani közlése szerint azok, akik egyéni megállapodást kötöttek munkáltatójukkal – ezzel pedig jó eséllyel rosszabbul jártak, mint ha perre mentek volna, vélik a szakszervezetek –, „jogosultak kezdeményezni a megkötött megállapodásuk hatályon kívül helyezését és kérhetik az újraszámfejtést”. Hozzátették: az egyéni megállapodásban megszabott összegen felül további bérkülönbözetre lettek jogosultak – azaz a MÁV lényegében elismerte, hogy kevesebb túlórapénzt akart adni a készenléti jellegű munkakörben dolgozóknak, mint amennyi járt volna nekik. (Igaz, a MÁV azt is közölte: ha esetleg a munkáltatók fizettek volna többet az átalánnyal, mint amennyi a dolgozónak járt volna, a munkavállaló köteles visszafizetni a különbözetet 60 napon belül.)

A MÁV szerint a szakszervezetek elfogadták a fentieket és jelezték: a továbbiakban nem biztosítanak jogi képviseletet az e jogcímen mégis folytatni kívánt munkaügyi perekhez. A kollektív szerződések szükséges módosítására vonatkozóan a tárgyalások március 30-án folytatódnak – áll a MÁV Kommunikációs Igazgatóságának közlésében.

A fentiek mintegy tízezer dolgozót érinthetnek, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke, Halasi Zoltán szerint „a két cégnél milliárdos nagyságrendű kifizetés szükséges”. Honlapjukon ötmilliárd forintról írnak posztjukban, amelyben sikerükről számoltak be. A VDSZSZ Szolidaritás szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írta: a szakszervezet több mint két éve kezdeményezett tárgyalásokat a munkáltatóval, majd ezt követően az általa indított bírósági eljárásban jogerősen pert nyert. „Ennek értelmében összességében több milliárd forint túlórapótlékot kellene az új munka törvénykönyve hatályba lépésétől – 2012. július 1-től – számítottan visszamenőlegesen kifizetnie a MÁV-csoportnak a tízezer érintett munkavállaló számára!”

Hozzátették: a MÁV-nak és a MÁV-Startnak a jogerős bírósági ítélet a jövőre nézve sem adhat lehetőséget az eddigi jogsértő gyakorlat folytatására. „Így a törvényi kötelezést teljes körűen kielégítő módon kell vezényelni a munkavállalókat a jövőben és kifizetni a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott munkabért” – írták a közleményben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.