Nem térdel le Magyarország a GMO-lobbi előtt

Bár hazánk sikeresen verte vissza a biotechnológiai cégek lobbiját, a tengerentúli nagyvállalatok egyre erősebben döngetik az unió kapuját.

Várhatóan az idei év első felében életbe léphet az a miniszteri rendelet, amely a hús, hal, tej, tojás, méz és méhészeti termékek, növényi alapanyagok, összetett élelmiszerek és a takarmányok GMO-mentes jelölését szabályozza. Ehhez viszont Brüsszel jóváhagyására is szükség van. Ha az unió rábólint a rendeletre, akkor „GMO-mentes termelésből” védjegyet kaphatnak azok a termékek, amelyek nem tartalmaznak genetikai­lag módosított alapanyagot, az állati termékeknél pedig azok, amelyek esetében bizonyíthatóan „tiszta” takarmányon nevelkedett a jószág.

Európában lényegében kudarcot vallott a génmódosított növényekkel kapcsolatos lobbitevékenység, mindössze százezer hektáron zajlik efféle termesztés az egész kontinensen – mondta el az MNO-nak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségnek (MTVSZ) programvezetője. Ez az európai mezőgazdasági területek kevesebb mint egy ezreléke. A szakértő leszögezte: az uniós tagállamok nemzeti hatáskörben dönthetnek arról, hogy mely génmódosított növény termesztését tiltják be vagy engedélyezik.

Ugyanakkor van miért aggódnunk is. Fidrich Róbert rámutatott: elképzelhető, hogy a géntechnológiai lobbi eléri, hogy a tagállamok könnyebben rábólintsanak az uniós szintű engedélyezés bevezetésére. Az MTVSZ programvezetője szerint ez a dominóhatás miatt globális szinten okozhat problémát, lavinát indíthat el, ha a nagyvállalatok – legalábbis látszólag – maguk alá gyűrik az EU-t.

Ez egyelőre nem következett be, de nem elképzelhetetlen, hogy az Európai Bizottság jövőre megpróbálja engedélyezni néhány génmódosított kukoricafajta termesztését. Az egyetlen ma köztermesztésben lévő GM-növény az unióban szintén egy kukoricafajta, a MON810 jelű, ám ezt szinte kizárólag Spanyolországban termesztik.

A géntörvény 1999. évi hatályba lépése óta Magyarországon kizárólag kutatási célra engedélyezték genetikailag módosított növényfajták termesztését rendkívül szigorú biztonsági feltételek mellett. Még az alaptörvény is rögzíti, hogy „mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, a jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal (...) segíti elő”.

Óriási sikerként könyvelhető el az a tavaly októberi EB-határozat, melynek értelmében az engedélyezett vagy engedélyezés előtt álló fajták termesztése nem terjedhet ki hazánk területére. Ez azt jelenti, hogy hazánkban már explicit tiltás nélkül is működik a génmódosított élelmiszer-mentesség – olvasható a kormány hivatalos honlapján. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Hír TV-nek már tavaly januárban kijelentette: hazánk a kezdeményezője annak, hogy az unió legyen GMO-mentes.

Egy 2010-ben, a Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (ISAAA) által publikált tanulmány szerint 1996 és 2010 között az összesített GMO-s vetésterület meghaladta az 1 milliárd hektárt (ez megegyezik az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína teljes területével; a pdf itt elérhető). A világon jelenleg mintegy 148 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Argentína, Brazília és Kína is jelentős GMO-területekkel bír. 2010-re a génmódosított növényeket termesztő országok száma rekordot döntött: 29-re ugrott.

Az USA-ban és Dél-Amerikában termesztett GMO-növények élelmiszer vagy takarmány formájában szabadon bekerülhetnek az európai piacokra is, ehhez csupán az EB engedélyezése szükséges. Jelenleg nagyon sok génmódosított takarmány, sőt élelmiszer kereskedelme engedélyezett Európában.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások még hozhatnak meglepetést az egyes uniós tagállamok számára is, ugyanis az amerikai cégek nyomásgyakorlása még akár a tagállami szintű szabályozást is alááshatja. Ezzel kapcsolatban a szakértő kiemelte: a szabadkereskedelmi egyezményben közös célkitűzésként szerepel, hogy felszámolják a biotechnológiára, géntechnológiára vonatkozó kereskedelmi korlátokat. A megállapodásnak része lenne egy befektető–állam vitarendezési (ISDS) mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy a multinacionális cégek elmaradt nyereség jogcímén bepereljék azokat az államokat, amelyek az állampolgárok egészségének védelme érdekében megtesznek bizonyos lépéseket, például tiltják a génmódosított növények termesztését.

Habár a tagállamok elkötelezettek a GM-mentes élelmiszerek mellett, a géntechnológiai nagyvállalatok addig nem nyugszanak, amíg meg nem hódíthatják az európai piacokat. Céljaik eléréséhez uniós tisztségviselőket is puhítanak, rajtuk keresztül lobbiznak a szigorú európai szabályozás puhításáért. Még magára az Európai Bizottságra is komoly nyomás nehezedik. Az amerikai mamutcégek most elsősorban az engedéllyel nem bíró fajtákra vonatkozó zéró tolerancia feloldásáért harcolnak a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások során, hiszen azt a kereskedelmet akadályozó korlátnak minősítik.

Ezzel kapcsolatban már most – miközben még zajlanak a tárgyalások – tett lépéseket a bizottság

– hangsúlyozta Fidrich.

Erre egyébként a Föld Barátai nevű szervezet által még tavaly augusztusban kiszivárogtatott levél hívta fel a figyelmet. A testület azt kérte az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) tisztviselőitől, hogy vizsgálják felül a génmódosított termékeket érintő korlátozásokat az „alacsony szintű GMO-tartalmú” áruk esetében – a szervezet honlapján elérhető a nyomásgyakorlást bizonyító levél is. (A pdf itt olvasható.)

Ha mindez netán nem lenne elég, van még egy probléma, ami az előzőből következik. Ha a cégek célt érnek, akkor még az is előfordulhat ugyanis, hogy sok millió dolláros kártérítést kell fizetnünk, ha továbbra is fenn akarjuk tartani a GM-mentességet.

A konfliktus részben az amerikai és az európai szabályozási környezet különbözőségéből ered. Az Egyesült Államok a „lényegi azonosság” elvét alkalmazza, tehát az a GMO, amely szinte megegyezik az eredeti terménnyel, zöld utat kap. Az USA-ban előzetesen egyáltalán nem vizsgálják a GMO-k környezetre, egészségre gyakorolt hatását, a génmódosított termékek pedig mindaddig viríthatnak a boltok polcain, amíg ki nem derül, hogy ártalmasak. Az Európai Unió ezzel szemben a kockázati szempontú megközelítésben hisz. Az itteni előírások úgy rendelkeznek, hogy csak akkor hozható forgalomba egy termék, ha százszázalékosan megbizonyosodtak arról, hogy nincsenek káros élettani hatásai.

Amellett, hogy Magyarország elkötelezett a GMO-mentes élelmiszerek terén, fontos célként tűzte ki a GM-szója súlyának csökkentését is az állatok takarmányozásában. Így mindenképpen szükség van a fehérjetakarmány termelésének növekedésére, ezért az illetékes minisztérium az uniós agrártámogatások keretéből új támogatást vezetett be – közölte a Magyar Idők. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a lapnak rávilágított arra, hogy e célra 2020-ig évente 8,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A hazánkban termelt takarmányról így egyértelműen tudni lehet, hogy GMO-mentes, ezzel az állati eredetű termékek előbb-utóbb „GMO-mentes termelésből” származó védjegyet kaphatnak.