Vagyonkezelő kontra FHB Bank

A felek teljes egyetértésben kérték a bírósági eljárás szüneteltetését.

Wiedemann Tamás
2016. 03. 17. 10:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hiába kérte Orbán Viktor miniszterelnök év elején azt, hogy ne csökkenjen az állam tulajdonosi részaránya az FHB Jelzálogbank Nyrt.-ben, úgy tűnik, az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és az FHB sem nagyon sietnek a kérést teljesíteni. Tegnap volt a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó résztulajdonában álló FHB Jelzálogbank és az MNV közötti per első tárgyalási napja, ahol a vagyonkezelő – a szemben álló FHB egyetértésével – azt kérte a bíróságtól, hogy szüneteltesse az eljárást. A tárgyalás így néhány percig tartott csupán.

Az MNV december 30-án jelezte, hogy bírósághoz fordul az FHB két nappal korábbi, tőkeemelésről határozó közgyűlési határozatának megszüntetését kérve. A vagyonkezelő szerint jogellenes volt a társaság december 28-i határozata. Mint ismert, az FHB 30,4 milliárd forint összegű új részvénykibocsátásról döntött, a tőkeemelés következtében 4,2 milliárd forinttal nőtt az alaptőke, és 26,2 milliárd forint a bank tőketartalékába került. Az új részvényeket kizárólag néhány kiválasztott takarékszövetkezet, szám szerint 31 intézet vásárolta meg, vagyis az MNV-t mint kisrészvényest – állítása szerint – kizárta az FHB a tőkeemelésből. Az államnak a tőkeemelést megelőzően 7,32 százalékos tulajdoni hányada volt a jelzálogbankban, amely az újonnan kibocsátott részvények miatt minden bizonynyal csökkent. (A Budapesti Értéktőzsde honlapján elérhető adatok szerint az öt százalékot meghaladó tulajdonosi arányok azonban nem változtak, ami igen furcsa.)

A Kossuth rádió 180 perc című műsorában Orbán Viktor még január elején úgy fogalmazott: amikor tőkeemelés zajlott le az FHB-nál, akkor a magyar kormány hozott egy döntést, miszerint fenn kívánják tartani a bankban meglévő állami tulajdonrészt, amit nem fogadtak el. – Jogukban van ezt visszautasítani, de ezt az együttműködés és szövetség politikájának keretében szerintem nem szabad megtenni, ez így barátságtalan, sőt ellenséges lépés. Ez egy hiba, amit ennek a banknak ki kell javítania – tette hozzá a kormányfő. (Orbán lényegében arra utalt, hogy az FHB egy 2014. áprilisi közgyűlésen határozott úgy az államot képviselő MNV egyetértésével, hogy kizárják a részvényesek jegyzési elsőbbségét abban az esetben, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt a társaság alaptőkéjének a felemeléséről.)

Ennek ellenére az FHB azonnal reagált a kormányfő kijelentésére, és közölte: az FHB igazgatósága és a tőkeemelésben részt vevő Takarékbank kidolgozta az államot képviselő MNV számára a zártkörű részvényjegyzésben való részvétel lehetőségét, melynek nyomán változatlanul maradhat az állam tulajdoni hányada a pénzintézetben. A Takarékbank arról tájékoztatott, hogy az általa a december végi tőkeemelés során lejegyzett részvényekből felajánl az MNV részére egy akkora mennyiséget, hogy annak megvásárlásával a vagyonkezelő tulajdoni hányada az FHB Jelzálogbankban elérje a decemberi tőkeemelést megelőző 7,32 százalékos szintet. A Budapesti Értéktőzsde honlapján nem található arra utaló közlemény, hogy az MNV szerzett volna részvényeket annak érdekében, hogy a tulajdoni hányadot fenntartsa.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.