Szűkül a kormány mozgástere, előbb-utóbb a titkolózási szándéka ellenére nyilvánosságra kell hoznia a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos dokumentumokat. Erre az Európai Bizottság (EB) határozata is rákényszeríti a kabinetet – nyilatkozta lapunknak a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke. Szél Bernadett ezt annak kapcsán mondta el, hogy tegnap lejárt a tavaly elfogadott úgynevezett atomtörvény módosítására előírt határidő, amelyet az EB szabott a kormányzatnak. Az unió által kifogásolt rendelkezés valamennyi, a Paks II.-vel kapcsolatos iratot titkosította. A bizottság viszont ezt a jogszabályt az európai jogrenddel ellentétesnek találta. Ezért arra szólította fel a kabinetet, hogy legkésőbb február végéig adjon be a parlamentnek az általános titkosítás feloldását kezdeményező törvénymódosító javaslatot. Az új rendelkezést márciusban, vagyis még ebben a hónapban el kell fogadnia az Országgyűlésnek, s a rendelkezésnek legkésőbb áprilisban hatályba kell lépnie. A kormányzat azonban a határidő letelte ellenére tegnap lapzártánkig nem nyújtotta be a módosító indítványt.
Szél Bernadett megjegyezte: eddig az Európai Unió által kifogásolt jogszabályra hivatkozva tagadta meg a kabinet számos irat kiadását. A törvényt azonban módosítani kell, hiába igyekszik kibújni ez alól a kormányzat. A jogszabály átalakítása után pedig egyre kevésbé lesz módja a kormányzatnak a titkolózásra. Így végre a magyar lakosság is megismerheti a két új paksi reaktor építésének a részleteit. A politikus hozzátette: szégyen, hogy Moszkvában és Brüsszelben többet tudnak a beruházásról, mint a magyar emberek, miközben a hazai adófizetők állják a minimum 3600 milliárd forintos erőműépítés költségeit, amelynek a keretében két új, 1200 megawattos reaktor készül el.
A Védegylet Egyesület vasárnap kiadott közleménye szerint a paksi titokparagrafust nem módosítani kell, hanem kidobni, mivel az jogilag szükségtelen. A Paks II. körüli szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok közül azok nyilvánosságát ugyanis, amelyek megismerése nemzetbiztonsági, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő érdeket sérthetne, az úgynevezett infotörvény már eleve kizárja.
