Hoppon maradtak a kis gazdaságok

Az agrártámogatások négyötöde az agrárium szereplőinek legtehetősebb 10 százalékához jut.

Silány propaganda az állami földek eladásával kapcsolatos kormányzati kommunikáció, hiszen az eddig eladott állami földek fele 100 hektárnál nagyobb – hívta fel rá a figyelmet a Jobbik országgyűlési képviselője. Magyar Zoltán szerint akinek 200-300 milliója van földvásárlásra, az nem tűnik éppen kisgazdának, holott a cél az lett volna, hogy a kevésbé tehetős gazdálkodók jussanak termőterülethez.

Hogy nem a kis gazdaságok felemelkedésének irányába tart a magyar agrárium, jól mutatják a támogatási adatok is. A területalapú és egyéb támogatások eloszlásának mintázatára a K-Monitor nevű civil szervezet derített fényt. Elemzésükből kiderül, hogy tavaly 771,5 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a magyar állam, ennek a 78,75 százaléka, több mint 607 milliárd forint volt uniós forrás. A támogatások 38,7 százaléka területalapú támogatás. A teljes 771,5 milliárd forint nagy része ugyanakkor nagyon kevés emberhez került, annak ellenére, hogy tavaly már bevezették az 1200 hektárnál nagyobb birtokok támogatásának korlátozását. A pályázók legtehetősebb 10 százaléka kapta meg a támogatások 76 százalékát, míg a szubvenciók 12 százalékán 80 százalékuk osztozott tavaly. Ez az arány a korábbi években is hasonló volt.

Ami a múlt évi adatokból változásként látható, hogy elindult egy tulajdonosi átrendeződés, és már nem ugyanazok kapják a nagy támogatásokat, akik korábban. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester egyik cége, a Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. például 2012-ben még csak 29 milliós, 2015-ben már 316 milliós támogatásban részesült. Mészáros Lőrinc és „köre” – azaz cégei és családtagjai – pedig 545 millió forint támogatáshoz jutottak együttesen tavaly, ami 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Más, a miniszterelnökhöz közel álló személyek is láthatóan gyarapodtak, de Mészárosék gazdagodása más nagybirtokos család támogatásaival összehasonlítva is jelentős mértékű volt. Pedig a földprivatizáció hatása – a felcsúti polgármester és családja rengeteg földet vett Fejér megyében, amelyek egy része után még jár majd támogatás – még nem is látszik az adatokban.

Emlékezetes, hogy amikor Orbán Viktor megállapodott Ángyán József professzorral a leendő kormány agárpolitikájában, azt rögzítették, hogy a kis-, közepes méretű családi gazdaságokat hozzák majd helyzetbe, illetve az ő szövetkezéseiket fogják támogatni, hogy állják a piaci versenyt. Az agártárca államtitkári posztjáról utóbb lemondó Ángyán már egy 2012-es interjújában is arra hívta fel a figyelmet, hogy nem ez történt. – 2011 nyarán kijött az állami földbérleti pályázatokkal kapcsolatos tervezet, amely pontosan az ellenkező eredményre vezetett volna, mint amit terveztünk. Megint a tőkés társaságokat, a volt termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, a nagy állattartó telepeket, az „elprivatizáló”, széthordó köröket hozta volna helyzetbe, nem szabott korlátokat a nagybirtoknak, s ezen új földesurak rendszere felé terelte volna az állami földeket, ahogyan azt az előző baloldali kormányok is tették – jelentette ki Ángyán, egyúttal megindokolva azt is, miért vált meg a posztjától.