Silány propaganda az állami földek eladásával kapcsolatos kormányzati kommunikáció, hiszen az eddig eladott állami földek fele 100 hektárnál nagyobb – hívta fel rá a figyelmet a Jobbik országgyűlési képviselője. Magyar Zoltán szerint akinek 200-300 milliója van földvásárlásra, az nem tűnik éppen kisgazdának, holott a cél az lett volna, hogy a kevésbé tehetős gazdálkodók jussanak termőterülethez.
Hogy nem a kis gazdaságok felemelkedésének irányába tart a magyar agrárium, jól mutatják a támogatási adatok is. A területalapú és egyéb támogatások eloszlásának mintázatára a K-Monitor nevű civil szervezet derített fényt. Elemzésükből kiderül, hogy tavaly 771,5 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a magyar állam, ennek a 78,75 százaléka, több mint 607 milliárd forint volt uniós forrás. A támogatások 38,7 százaléka területalapú támogatás. A teljes 771,5 milliárd forint nagy része ugyanakkor nagyon kevés emberhez került, annak ellenére, hogy tavaly már bevezették az 1200 hektárnál nagyobb birtokok támogatásának korlátozását. A pályázók legtehetősebb 10 százaléka kapta meg a támogatások 76 százalékát, míg a szubvenciók 12 százalékán 80 százalékuk osztozott tavaly. Ez az arány a korábbi években is hasonló volt.
Ami a múlt évi adatokból változásként látható, hogy elindult egy tulajdonosi átrendeződés, és már nem ugyanazok kapják a nagy támogatásokat, akik korábban. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester egyik cége, a Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. például 2012-ben még csak 29 milliós, 2015-ben már 316 milliós támogatásban részesült. Mészáros Lőrinc és „köre” – azaz cégei és családtagjai – pedig 545 millió forint támogatáshoz jutottak együttesen tavaly, ami 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Más, a miniszterelnökhöz közel álló személyek is láthatóan gyarapodtak, de Mészárosék gazdagodása más nagybirtokos család támogatásaival összehasonlítva is jelentős mértékű volt. Pedig a földprivatizáció hatása – a felcsúti polgármester és családja rengeteg földet vett Fejér megyében, amelyek egy része után még jár majd támogatás – még nem is látszik az adatokban.
Emlékezetes, hogy amikor Orbán Viktor megállapodott Ángyán József professzorral a leendő kormány agárpolitikájában, azt rögzítették, hogy a kis-, közepes méretű családi gazdaságokat hozzák majd helyzetbe, illetve az ő szövetkezéseiket fogják támogatni, hogy állják a piaci versenyt. Az agártárca államtitkári posztjáról utóbb lemondó Ángyán már egy 2012-es interjújában is arra hívta fel a figyelmet, hogy nem ez történt. – 2011 nyarán kijött az állami földbérleti pályázatokkal kapcsolatos tervezet, amely pontosan az ellenkező eredményre vezetett volna, mint amit terveztünk. Megint a tőkés társaságokat, a volt termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, a nagy állattartó telepeket, az „elprivatizáló”, széthordó köröket hozta volna helyzetbe, nem szabott korlátokat a nagybirtoknak, s ezen új földesurak rendszere felé terelte volna az állami földeket, ahogyan azt az előző baloldali kormányok is tették – jelentette ki Ángyán, egyúttal megindokolva azt is, miért vált meg a posztjától.
