Különösen alakul az FHB Jelzálogbank Nyrt. és a pénzintézetben az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. viszonya. Tavaly szinte még egymás torkának estek a pénzintézet tőkeemelése miatt, sőt perre is mentek, azonban márciusban az első tárgyalási fordulón meglepő módon a vagyonkezelő – a szemben álló FHB egyetértésével – azt kérte a bíróságtól, hogy szüneteltesse az eljárást.
Az ügy előzménye, hogy a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó résztulajdonában álló FHB Jelzálogbank december 28-i közgyűlésén arról döntött, hogy 30,4 milliárd forint összegű új részvényt bocsát ki. A tőkeemelés következtében 4,2 milliárd forinttal nőtt az alaptőke, és 26,2 milliárd forint a bank tőketartalékába került. Az új részvényeket kizárólag néhány kiválasztott takarékszövetkezet vásárolta meg, vagyis az MNV-t mint kisrészvényest – állítása szerint – közgyűlési határozattal kizárta az FHB a tőkeemelésből. Az államnak a tőkeemelést megelőzően 7,32 százalékos tulajdoni hányada volt a jelzálogbankban, amely az újonnan kibocsátott részvények miatt minden bizonnyal csökkent. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Orbán Viktor miniszterelnök egy januári interjúban, hogy nem csökkenhet az állam tulajdonosi részaránya az FHB Jelzálogbankban. Úgy tűnik, hogy Spéder Zoltán ezt nem vette figyelembe, továbbra is szembemegy Orbán akaratával, és az állam kiszorításán dolgozik.
Tegnap ismét közgyűlést tartott ugyanis az FHB, és újabb, legfeljebb négymilliárd forintot elérő tőkeemelésre tett javaslatot a Spéder vezette igazgatóság. Az MNV mint kisebbségi tulajdonos tartózkodott, vagyis nem támogatta az újabb részvények zárt körű kibocsátását, amiben a vagyonkezelő ismételten nem vehetett részt.
A többség, Spéderrel együtt azonban támogatta az előterjesztést, ez pedig azt jelenti, hogy, ha részvénykibocsátás történik, akkor automatikusan tovább csökken az állami tulajdon részaránya, hiszen csak új befektető vásárolhat a papírokból. Beszédes, hogy a vagyonkezelő nemmel szavazott a tavalyi üzleti évvel kapcsolatos felmentvényről, ami lényegében azt jelenti, hogy nem mentesítette az igazgatóságot a 2015-ös évben hozott döntésekkel kapcsolatos felelősség alól. Az idei üzleti évre vonatkozó tervekről pedig egész egyszerűen nem foglalt állást az állami tulajdonos.
