Kétség sem férhet hozzá, hogy a jelenlegi, két lábon álló kafetéria-rendszer megszűnik, a kérdés csak az, hogy az Erzsébet-utalványok mellett a Szép-kártyát is kivezeti-e az állam, vagy a hazai turizmus számára komoly forgalmat generáló utóbbi elem valamilyen formában tovább él. A kormány mai ülésén tárgyalja a béren kívüli juttatások átalakítását, amelynek egyik fő előzménye, hogy az Európai Bíróság februárban az uniós joggal ellentétesnek minősítette a hazai rendszert. A munkáltatók ugyanis az Erzsébet-utalványt kiemelt adókedvezménnyel adhatták a dolgozóknak, így a korábban monopolhelyzetet élvező francia utalványkibocsátók forgalma minimálisra csökkent. Erről a gyakorlatról állapította meg az uniós testület, hogy diszkriminatív.
A helyzetre válaszul Orbán Viktor miniszterelnök bő egy hónappal ezelőtt kijelentette, megszüntetik a jelenlegi kafetéria-rendszert, az utalványban kapott bérkiegészítést pedig forintosítják. Az eddig kiszivárgott sajtóértesülések alapján az alapbéren felüli jövedelemrész után nem szedne járulékot az állam, és ennek összegét havi 20 ezer forintban maximálnák, ami legfeljebb évi 240 ezer forintot jelentene. Ha valóban ez lesz a főszabály, úgy akár kevesebb pénzt is kaphatnak munkavállalók, hiszen jelenleg több mint 270 ezer forintos az átlagos keret az ilyen jellegű juttatásra. A kormánypárti Magyar Idők olvasata az, hogy ugyanakkor mind a 4 millió munkavállaló 20 ezer forinttal többet kaphatna, a minimálbéresek havi juttatása pedig 140 ezer forint közelébe emelkedhet.
Lapunk kormányzati forrásból származó információi szerint a mai kormányülésen nem biztos, hogy döntés születik, de a fő irányvonalak minden bizonnyal körvonalazódnak. Mint megtudtuk, az új, félig-meddig kényszer szülte helyzetben arra törekszik a kabinet, hogy a rendszer átalakításával némileg több készpénz jusson a munkavállalóknak. A fő motiváció az, hogy valamelyest visszaszorítsák a külföldre irányuló kivándorlási kedvet. Vannak olyan elképzelések is, amelyek szerint a Szép-kártya is megszűnne, ami ellen egyébiránt erőteljesen tiltakozik a vendéglátó iparág. Az érvek között szerepel, hogy az utalványt javarészt éttermi szolgáltatásra áldozzák a kedvezményezettek, márpedig ebben a szektorban jövőre áfacsökkentés lesz, a két hatás pedig nagyjából ki fogja egyenlíteni egymást. Megtudtuk azt is, hogy olyan új szabályozás semmiképp nem születik, amely alapján a magyar piacról korábban kiszoruló külföldi cégek visszatérhetnének.
Mint ismert, az Erzsébet-utalványok forgalmazásából befolyó haszonból finanszírozta eddig az állam a szociális üdültetési programot. Információink szerint az Erzsébet-programot teljes egészében állami forrásokból fogják finanszírozni. A jövő évtől érvényes új rendszer kidolgozására egyébiránt még bőven van idő, hiszen a részleteket a 2017-es adótörvényekben kell rögzíteni. Ennek elfogadására november 30-ig van módja a parlamentnek.
