Úgy tűnik, a kormány minden kommunikációs eszközt bevet a jövő évi, nyíltan osztogatásra berendezkedő költségvetéssel kapcsolatban, hiszen már hónapok óta arról lehetett hallani, hogy a választási év előtti költségvetés nullás lesz, vagyis az állam nem költ többet, mint amekkora bevételre szert tesz. Ez jól hangzik, de a gyakorlatban megszorításokat jelentett volna, hiszen például az idei büdzsé is 761 milliárd forinttal költ többet, mint amennyi beérkezik az államkasszába. Ahhoz, hogy ne legyen hiány a költségvetésben, ennyivel nagyobb összegű adót kellene beszedni, vagy ugyanennyivel kellene meghúzni a nadrágszíjat.
A kabinet, hogy ezt kikerülje, érdekes trükkhöz folyamodott, és két részre osztotta a jövő évi büdzsét: az állam működése szempontjából szükséges költségre, valamint a beruházásokhoz, vagyis a gazdaság működéséhez elengedhetetlen összegekre. Ez utóbbi nem számítana be a kabinet alternatív számítási modelljébe, azaz a főösszegek közötti átcsoportosítással könnyen ki lehet hozni „nullára” a költségvetési egyenleget.
Ám hiába minden kormányzati próbálkozás, a hivatalos és európai uniós statisztikák továbbra is a 2,4 százalékos hiányadatot tartják mérvadónak. A parlament honlapjára tegnap késő este került fel a költségvetés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a büdzsé igazából három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lesz, a másik kettő pedig az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza. Ez utóbbiak lesznek minden bizonnyal deficitesek.
Romhányi Balázsnak, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetőjének számításai szerint már idén is mintegy 600 milliárd forintos többlet van a költségvetés működési fejezetében. – Ha csak kétfelé, működési és felhalmozási (vagyis beruházási) fejezetekre osztaná a kormány a büdzsét, akkor a jövő évi működési költségvetés is többlettel zárhatna – mondta Romhányi Balázs. Ha viszont három részre osztja a kormány a büdzsét, mint ahogy Varga Mihály jelezte, akkor külön elszámolás alá kerülnek az Európai Uniótól érkező támogatási összegek. A költségvetés tegnap késő este került csak fel a parlament honlapjára. Romhányi szerint ha az uniós támogatást kiveszik a működési fejezetből, már kérdéses a büdzsé nullás egyenlege.
Varga Mihály a költségvetést bemutató sajtótájékoztatón ismertette, hogy a legfontosabb élelmiszerek (tej, baromfihús és tojás) áfakulcsa öt, az éttermi szolgáltatásoké és az internet-hozzáférésé 18 százalékra csökken. – Jövőre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami Európában az egyik legalacsonyabb – mondta. Hozzátette, hogy a költségvetési törvényjavaslat a korábban már megszokott konzervatív módon készült, az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében a kormányzat kéttípusú központi tartalékot képzett. Az Országvédelmi Alapban hatvan-, míg a rendkívüli kormányzati intézkedésekre 110 milliárd forint lesz jövőre. Jóléti juttatásokra 155 milliárd forinttal jut több, amely már tartalmazza a tervezett inflációnak megfelelő nyugdíjemelést is, ez 0,9 százalékos lesz. Kiemelte, hogy 2011–2015 között 21,5, az infláció felett 8,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, tehát az eddig felhalmozott plusz-reálértékemelkedés „visszapótolta azt a nyugdíjasok számára, amit az előző kormányok elvettek”.
A jövő évi költségvetés egyébként – nehezen magyarázható derűlátással – 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik. Oktatásra 270, egészségügyre 167 milliárd forinttal jut több a jövő évi büdzsében. A rendvédelem 114, az önkormányzati terület 5, az igazságügy 26, a külügy 10 milliárdos többletforrásra számíthat. – Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a honvédelem az ideinél 51 milliárd forinttal nagyobb büdzséből működhet jövőre – tette hozzá.
Varga Mihály kiemelte: a családi adókedvezménynek köszönhetően az átlagosan kereső kétgyermekes családoknak jövőre is több jövedelmük lesz. 2019-re fokozatosan kétszeresére, gyermekenkénti 10 ezerről 20 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege. A kormány folytatja az otthonteremtési programját is, a költségvetésből 211 milliárd forintot fordít a kormány jövőre erre a célra. A segély helyett munkát elv további szem előtt tartásával a kormány új jogintézményt vezet be, az elhelyezkedési juttatással segíti a jövőben a közfoglalkoztatottak állástalálását a versenyszférában.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt – a Korszakváltók Pártja politikusa önzőnek és rövidlátónak nevezte a jövő évi költségvetés kedden benyújtott tervezetét. Szerinte a javaslatot az jellemzi a legjobban, ami hiányzik belőle: nincsenek benne a „Matolcsy-alapítványoknál” halmozódó százmilliárdok, és hiányzik belőle a holnapról való gondolkodás. A politikus elfogadhatatlannak tartotta, hogy százmilliárdokat költenek luxusberuházásokra, a kormány Várba költözésére, a Liget-projektre, stadionprogramra és „személyes birtokok felvirágoztatására”. A Párbeszéd Magyarországért (PM) pártja szerint a 2017-es költségvetés az emberek 80 százalékának a leszakadást jelenti, mert nem oldja meg azokat a „rendszerszintű” problémákat, amelyek bizonyos ágazatokat összeomlással fenyegetnek. A Fidesz-frakció viszont azt emeli ki, hogy jelentősen nőnek az egészségügyre és a köznevelésre fordítandó források, illetve az adókedvezmények a 2017-es költségvetésben. Hozzátették: folytatódik a pedagógusok, a rendőrök, a katonák életpályaprogramja, és már zajlik az egyeztetés az egészségügyi, a szociális dolgozók bérrendezéséről. Z. Kárpáti Dániel, a Jobbik alelnöke a függőség és a „kiszáradt gazdaság” költségvetéseként hivatkozott a kormány tegnap benyújtott javaslatára. Úgy fogalmazott: Magyarországon az „elmúlt nyolc évet” az elmúlt hat évben kellett volna rendbe rakni, ám ez nem történt meg.
