Mint mondta, a sajtóban megjelentekkel szemben nem csökkennek az állami intézményfenntartó forrásai. Az idei célelőirányzat 549 milliárd volt, de ebben még benne voltak az időközben a gazdasági tárcához került szakképző intézmények is – magyarázta. A Klik költségvetése már az idén is összesen 96 milliárddal magasabb – jegyezte meg Palkovics László.
A fenntartásról szólva kiemelte: a vegyes – állami és önkormányzati – működtetés nem jó modell, és több javaslatot dolgoznak ki. Az egyik az, hogy az intézmények az állami fenntartó alá kerülnek. Döntés még nem született – fűzte hozzá.
Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke azt mondta, bárkivel egyeztettek, mindenki azon az állásponton volt, hogy a fenntartásnak és a működtetésnek egy kézben kell lennie. A Klik átalakításáról nem született végleges döntés, hatféle modell készült. A kormány fog határozni, első olvasatban már tárgyalták. Az átalakítások július 1-jétől várhatók, az új modell 2017. januártól működhet.
Az oktatási intézményeket nem tagosítják, minden marad a jelen formájában, de „menedzsmentkörnyezetet” hoznak létre, ami a fenntartást és a működtetést segíti – vázolta a várható változásokat a szakember. Hozzátette: önálló alapító okirattal rendelkező egységekben gondolkodnak.
Az intézmények azt kérték, részleges munkáltatói jogkört többet adjanak nekik, legyen érdekeltségük abban, hogy ha van bevétel, annak egy bizonyos részével, illetve bizonyos keretgazdálkodással rendelkezzenek. Ne kelljen minden egyes égőcseréért a központba menni – mondta. Új elemként „szakmai dologiság” tétel jelenik meg a költségvetésben, azaz ha valaki technikaórát tart, és a lányoknak salátakészítést tanítana, az alapanyagokat be tudja szerezni.
Palkovics László a tanterv átalakításáról jelezte: teljesen új Nemzeti alaptantervet vezetnek be várhatóan felmenő rendszerben 2018 szeptemberétől. Közlése szerint első körben „nemzeti minimumot” határoznának meg: ha az iskola nem akar, nem kellene ennél többet tanítania, de ha úgy dönt, akkor lehet pluszismereteket tanítani. Szerinte ezzel a gyerekek terhelése is differenciáltan csökkenne már rövid távon.
A tanterveknél a mozgástér a jelenlegi 10 százalékról 30 százalékra nőhet – mondta. Hozzátette: a kerekasztal szakmai javaslatát még várják a részletekről, a testület jövő csütörtökön ülésezik majd.
Mindenki léphet egyet előre – mondta a 2017-es költségvetésről a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke budapesti sajtótájékoztatóján.
Bánki Erik a már az Országgyűlés előtt fekvő büdzsé alapján pénzügyileg stabil, a magyar emberek élete szempontjából sikeres 2017. évre számít.
„Évről évre az a törekvésünk, hogy mindenki eggyel előrébb tudjon lépni”, az életszínvonal, a családok elkölthető pénze nőjön, és a foglalkoztatás bővüljön – mondta.
A kormánypárti politikus az otthonteremtés és az adócsökkentés költségvetésének nevezett jövő évi büdzsét jellemezve úgy fogalmazott: azért tudnak több pénzt fordítani a családok erősítésére, mert a magyar gazdaság jobban teljesít, a magyar reformok működnek.
Hangsúlyozta, hogy 2010 óta a következő lesz az első olyan év, amikor a Gyurcsány–Bajnai-kormánytól örökölt IMF–EU-hitelt már nem kell törleszteni, ez azt jelenti, hogy „200 milliárd forinttal könnyebb lesz a költségvetés adósságszolgálat-finanszírozási terhe”. Ezt az összeget a családokra, a gazdaság fejlesztésére fordítják – tette hozzá.
A büdzsé elemei közül Bánki Erik kiemelte az otthonteremtési programra szánt 211 milliárd forintot, a nyugdíjak reálértékének megőrzését, valamint az áfacsökkentési program folytatását, benne a baromfihús, a tojás és a tej forgalmi adójának mérséklését.
A kormány a beruházások további növekedésével számol 2017-ben – folytatta –, amit várhatóan segíteni fog az ígért bankadócsökkentés miatt a bankok vállalati hitelezésének becslések szerint 10 százalékos növekedése.
Emellett 3 százalék feletti GDP-bővüléssel, 3 százalék alatti államháztartási hiánnyal és az államadósság 72 százalék alá csökkenésével kalkulálnak – ismertette.
A jegybanki alapítványokat firtató kérdésre Bánki Erik azt válaszolta: ha visszásságok történnek, megvannak azok a szervezetek – a minap elfogadott törvénymódosítás alapján például a számvevőszék –, amelyek szükség esetén intézkedhetnek.
Arra a felvetésre, hogy Gulyás Gergely Fidesz-alelnök hibának minősítette az alapítványok költéseinek titkosítására tett kísérletet, Bánki Erik azt mondta: „Nem gondolom, hogy hibát követtünk el, nem akartuk titkolni az alapítványok működését.”
