A tavaly elkezdett állami földárveréseken 2015-ben 197 ezer hektárt hirdettek meg, ennek 60 százaléka talált gazdára, mintegy 171 milliárd forint értékben. Idén is meghirdették a korábban el nem kelt földeket, illetve új parcellákat is, a három hektár felettiekből 3690, az ennél kisebbekből – amelyeket nem árverések, hanem hirdetmények útján értékesítenek – 1762 darabot. Idén a három hektárnál nagyobbakból 50 ezer hektárra lehetett eredményes licit lapunk becslése szerint, kiindulva abból, hogy bő egy héttel a második forduló vége előtt a Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint már közel 45 ezer hektárt vertek dobra.
Az eredményes licit persze még nem jelenti a föld megvásárlását is, a földművelésügyi miniszternek ugyanis az ügyletet minden esetben engedélyeznie kell – de meg is tagadhatja azt. Előreláthatólag utóbbival kell szembenézniük a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által bérelt állami területekre eredményesen licitálóknak, annak ellenére, hogy lapunk összesítése szerint a mezőhegyesi földekből hozzávetőleg 2000 hektárra volt eredményes licit, összesen hatmilliárd forint értékben. Farkas Sándor, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos azonban bejelentette, hogy Mezőhegyesen a már elárverezett földekre nem kötik meg a szerződést.
Mezőhegyes esetében a mintagazdaság újjászervezése az adásvétel meg nem kötésének az indoka. Az agrárminiszter ugyanakkor elutasíthatja az eredményes licitek jóváhagyását akkor is, ha például valaki túl sok földet nyert el. Egy természetes személynek ugyanis ma Magyarországon maximum 300 hektár termőföld lehet a tulajdonában.
A miniszter szerint minden tizedik magyar gazda vásárolt állami területet a földárveréseken, holott az arányt inkább a földművesek számához lehetne viszonyítani, ugyanis nem minden gazda vásárolhat földet – csak akkor, ha egyben földműves is. Fazekas Sándor egyébként december közepén még konkrétan 10 ezer nyertes gazdálkodóról beszélt, ennek azóta nagyjából meg kellett duplázódnia. Földműves gazdák is licitáltak persze, de – bár a minisztérium adatai szerint az 50 ezer birtoktestből, amelyet az állam értékesíteni kíván, 41 ezer 10 hektár alatti – az első és a második fordulóban is jócskán „szakíthattak” maguknak nagyobb területeket a hatalom csúcsaihoz közel állók is, például a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc, illetve a hozzá köthető egyéb vásárlók.
A legtöbbet, 1,039 milliárd forintot mégis egy ismeretlen hölgy, a bajai Kenyeres Edina fizetheti azért a 291,5 hektár mátételkei állami földért, amelyre március 3-án eredményesen licitált. Őt a debreceni Frommer Dóra követi 962,5 millió forinttal, illetve 189 hektárral Ebesen. Az idei eredményes licitálók között sorban a harmadik a dégi Gárdonyi Sándor, akinek 224,7 mátyásdombi hektárért kell 520,7 millió forintot fizetnie. A debreceni Gáspár Alicja Zdzislawa is 497,7 milliót fizethet 95,6 ebesi hektárért.
Összesen 559 személy vásárolhat 100 millió forintért vagy a fölött földet a két forduló nyomán, még mindig vannak azonban eladó területek, amelyeket esetleg meghirdethetnek. Ezekről azonban még nincs döntés, az azonban már kiderült, hogy a következő árverési körbe ültetvények és halastavak kerülnek.
