Szavazatot hoz a csökkenő közteher?

A szakértők szerint propagandaeszköz a személyi jövedelemadó egy számjegyűre mérséklése.

Bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még be sem nyújtotta a 2017-es költségvetési tervezetet az Országgyűlésnek, egy tegnap megjelent interjúban már a 2018-as választásokra tett ígéretet. Arról beszélt, hogy a személyi jövedelemadó a mostani 15 százalékról egy számjegyűre csökkenhet. Arra a kérdésre pedig, hogy figyelembe veszik-e a büdzsé készítésekor a választási évet, így válaszolt: „Természetesen. Ne legyünk farizeusok.”

A tárcavezető véleménye az, hogy az egy számjegyű szja bevezetése 600 milliárd forint bevételkiesést okoz a költségvetésnek, de ha a gazdasági növekedés üteme nem változik, és sikerül az intézmények összevonásával az államapparátus méretét csökkenteni, akkor ez nem okoz problémát. Hozzátette, a kormány dönthet úgy, hogy a leépítésekkel megtakarított összeget és a növekedésből fakadó bevételtöbbletet kizárólag az adóenyhítés miatt kieső bevételek pótlására fordítja majd 2018-ban, de akkor más területekre, például a bérekre, a beruházásokra, illetve az adósságcsökkentésre nem jut pluszforrás.

Általános tapasztalat, hogy ha valaki politikai népszerűségre törekszik, akkor adócsökkentést jelent be. Hiszen az szja-csökkentés közvetlenül érinti a magyar szavazópolgárokat, akik így látják, mennyivel nő a nettó fizetésük, s ez kiváló propaganda. Az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése nem illik ebbe a módszerbe, az állampolgárokat ilyen közvetlenül nem érinti – mondta lapunknak az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Vadász Iván szerint az idei, egy százalékpontos szja-csökkentés 100-120 milliárdos bevételkiesést jelentett, ezért a Varga Mihály által említett 600 milliárd forint reálisnak tűnik. Hangsúlyozta, ez olyan összeg, amivel az egészségügy és az oktatás helyzetét több évre meg lehetne oldani. Szerinte a jelenlegi 15 százalékos szja-val versenyképesek vagyunk Európában, nem kellene hozzányúlni. Inkább az áfát kellene fokozatosan, előre bejelentve évente fél-egy százalékponttal mérsékelni. Hozzátette, a múlt héten bejelentett, fokozaton megvalósuló 25 százalékos áfa még mindig túl nagy teher.

Kétféle módszer van arra, miből lehet a kieső 600-700 milliárd forintot pótolni. Csökkenthetőek a kiadások, vagy új adónemeket lehet bevezetni. A második módszer sosem okozott gondot ennek a kormánynak, kétlem, hogy az elsőhöz nyúlnának. Így valósítható csak meg egy ekkora mértékű szja-mérséklés. A jövőre tervezett, 3,5 százalékos GDP-bővülésbe ez másként nem fér bele – kommentálta Varga Mihály szavait lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. A szakember, aki 1997-től kilenc éven át volt az adóhivatal elnökhelyettese, lapunknak korábban az egy százalékpontos idei szja-csökkentésről azt mondta, inkább a magasabb jövedelműek a valódi kezdeményezettjei, de a kevesebbet keresők is jól járnak vele: aki például minimálbérből él, annak mintegy havi ezer forinttal marad több a zsebében.

Az egy számjegyű szja-ról a nyilvánosság előtt komolyabban először Orbán Viktor beszélt, még 2013 novemberében Japánban, egy üzleti úton. Azt is elmondta, hogy ez a fajta közteher valójában rossz dolog, és a nullaszázalékosat tartaná ideálisnak. Varga Mihály akkor azzal próbálta enyhíteni a miniszterelnök szavait, hogy középtávú cél a tíz százalék alatti szám lehet. Orbán nyilatkozataiban 2018-at jelölte ki a nullszaldós költségvetés, valamint az egy számjegyű, egykulcsos szja elérésének idejeként. A Figyelő februári cikkében az áll, a kormányzaton belül, háttérbeszélgetésekben egyre többször jött szóba, hogy 2020-at kellene kijelölni új céldátumként. Varga Mihály a múlt héten a Figyelőnek adott interjúban reményét fejezte ki, hogy még 2020 előtt lehetőség lesz az szja ilyen mértékű csökkentésére, a tegnapi interjúban mondta ki először a 2018-as dátumot.

A nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak egyébként arról is beszélt, hogy 2017-ben nagyobb adócsökkentéssel és beruházás-élénkítéssel lehet számolni, ezért jövőre kisebb mértékű lesz az adósságcsökkentés. Varga Mihály elmondta, most azt tudják garantálni, hogy a működési kiadások valóban nullaszázalékosak lesznek, a bevétel és a kiadás egyensúlyba kerül. Amíg viszont vannak az országnak fejlesztései és beruházásai, addig nem tudnak teljes egészében, európai uniós értelemben is nullaszázalékos hiányt elérni.