A szakmai anyag szerint a mérgezéses esetek többségének okozója a veszélyes növényvédő szerek egy szűk csoportja, amelyek kiválthatók lennének kevésbé mérgező termékekkel. De szóba jöhetne az úgynevezett integrált növényvédelem is, amely többféle védekezési módszer egyidejű használatával jelentősen csökkenti a növényvédő szerek használatát. A lapunk által megkérdezett szakértők szintén azon a véleményen voltak, hogy más, az unióban engedélyezett hatóanyagokkal is ki lehetne váltani a glifozátokat. Darvas Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, aki a GMO-kerekasztal és a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke is, lapunknak arról beszélt, hogy az EFSA, amikor nem találja különösen veszélyesnek a glifozátot, megfeledkezik arról, hogy abban az esetben, ha az emberek folyamatosan fogyasztanak egy adott szert, lényegesen alacsonyabb dózis mellett is jelentkeznek a káros hatások. – Márpedig az ivóvíz szennyezettsége a folyamatos kitettség feltételét biztosítja – tette hozzá. Rávilágíthat a lakosság glifozátkitettségére, hogy egy teszt során az EP-képviselők vizeletében igen magas glifozáttartalmat mértek.
Az új ajánlások egyébként nem csupán felhívják az országok figyelmét a rendkívül veszélyes szerekre, tanácsokkal is szolgálnak kezelésükre. Sőt, ahol a feltételek megengedik, akár adott növényvédő szer betiltását is javasolják. A FAO és a WHO dokumentumának segítségével tehát a döntéshozók felülvizsgálhatják az eddig engedélyezett növényvédő szerek lajstromát.
Lapunk egyébként úgy értesült, a magyar kormány nem lobbizik azért, hogy az európai tiltás megvalósuljon. Pedig ha továbbra is a következetesen kitart a génmódosított növényektől való mentesség mellett, akkor ennek hatékony eszköze lehetne a génmódosított gabonaféléknél különösen kedvelt glifozát korlátozása.
