Arra is csóválták a fejüket az érintett vállalkozók, hogy a közbenső határozat szerint a személyi ráfordítás, vagyis az alkalmazottak jövedelemkiesése nem perelhető vissza. Mint elhangzott, nem bizonyítható, hogy a játéktermeket, nyerőgépek üzemeltetését és az e-kaszinókat betiltó szabályozás miatt váltak meg a dolgozóktól, holott ez nyilvánvalónak tűnik. Ugyanígy a vitás pontok közt szerepelt a pénznyerő automatákkal kapcsolatos beruházások és befektetések értékvesztése, a bérleti szerződések felmondásából és a bezárás költségeiből adódó pluszkiadások. Abban a tekintetben eljárhatott volna körültekintőbben is az alperes, hogy a magyar állam képviselete ne tudjon kilépni a felszámolás felelőssége alól, azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra mint különálló egységre hárítva.
A Magyar Szerencsejáték-szövetség várakozásai szerint a következő hetekben, hónapokban akár további hét-nyolcszáz per is kezdődhet. Schreiber István elnök lapunknak kifejtette, hogy 2012 októberében három nap alatt tették tönkre a pénznyerő iparágat, addig 18 ezer helyszínen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték-szervezéssel. Ha csak helyenként két munkavállalóval számolunk, a szektorban akkor is közel 40 ezer ember megélhetése szűnt meg. Úgy látja, a mintegy 1200 érintett kétharmada kitartó, és hajlandó elmenni a végsőkig, harmaduk viszont elbizonytalanodott, fél, vagy már felszámolás alatt áll a cége, és beletörődött a sorsába.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!