Nem tudni, mi zajlik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) háza táján, miután az elmúlt fél évben két közgyűlést is tartott a részben állami tulajdonú FHB Jelzálogbank Nyrt. Ezeken a közgyűléseken arról szavaztak, hogy az FHB új részvények zártkörű kibocsátásával tőkét emel. Ezeket a papírokat ugyanakkor a jelenlegi tulajdonosok nem jegyezhetik le, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy a részvénykibocsátással automatikusan csökken az államot képviselő MNV tulajdoni hányada. Orbán Viktor miniszterelnök januárban a Kossuth rádióban azt mondta, hogy a kormány továbbra is fenntartja az igényét, hogy a magyar állami tulajdon aránya nem csökkenhet a pénzintézetben. A decemberi tőkeemelés során kizárólag az FHB Jelzálogbank Spéder Zoltán vezette igazgatósága által kiválasztott 31 takarékszövetkezet vásárolt az új papírokból 4,2 milliárd forint értékben.
Az FHB ezt a hibát nem korrigálta, és úgy tűnik, hogy a nemzeti vagyonért felelős MNV-t ez nem is zavarja. A december 28-i előközgyűlést követően a vagyonkezelő még harcias arcát mutatta, hiszen pert indított: megtámadta az általa törvénysértőnek talált közgyűlési határozatot. A tárgyalás márciusi első fordulóján ugyanakkor a per szüneteltetését kérte, ami egyenlő a csendes visszavonulással. Ezt követően az elmúlt héten ismét közgyűlést tartott az FHB, és újabb, legfeljebb 4 milliárd forintos zártkörű tőkeemelésről döntött. Fél évvel ezelőtt az államnak még 7,32 százalékos tulajdonrésze volt a bankban.
A legnagyobb tulajdonos a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozóhoz köthető A64 Vagyonkezelő Kft. és a VCP Finanz Holding Kft. 23,82, illetve 24,2 százalékkal, sőt továbbra is tulajdonos a panamai székhelyű cég, a Silvermist Estate 9,6 százalékkal. – Az elmúlt fél évben nem került az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) semmilyen FHB-részvény – közölte lapunkkal az MNV. A vagyonkezelő ezzel lényegében elismerte, hogy csökkent az állami tulajdon részaránya az FHB Jelzálogbankban. A dolog érdekessége, hogy ebben az esetben sem vásárolhattak a jelenlegi részvényesek az újonnan kibocsátandó értékpapírokból, tehát az állam sem, sőt a részvényes takarékszövetkezetek sem. Ez azt eredményezheti, hogy ismét változik a tulajdonosi szerkezet, vagyis a Spéder vezette FHB-igazgatóság kiszorítja az államot a jelzálogbankból.
Úgy tűnik, hogy a vagyonkezelő passzivitása lényegében Spéder Zoltán nagyvállalkozónak kedvez, aki egyre több hasznot húz a magyar állammal (Magyar Posta) való együttműködésekből. Az Országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé tenné, hogy a tízezer fő alatti településeken a takarékokba szervezzék ki a postai szolgáltatásokat. Ez utóbbiban furcsa, hogy a kormány miért akar egy magáncéget előnyös helyzetbe hozni a 75 százalékban állami tulajdonú Magyar Posta Zrt.-vel szemben. A takarékszövetkezetek nagy része ugyanis a Takarékbank bábáskodása alatt csatlakozott a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez, ami lényegében Spéder Zoltán fennhatósága alatt működik, mivel a Takarékbank legnagyobb tulajdonosa az FHB Jelzálogbank Nyrt. A postákon elhelyezett bankkártyás terminálok szolgáltatását olyan cég (Magyar Kártya Zrt.) nyújtja, amelynek 95 százalékos tulajdonosa a szintén Spéder-érdekeltségbe tartozó FHB Kereskedelmi Bank Zrt. A szintén FHB-befolyás alatt álló Magyar Posta Befektetési Zrt. forgalmazhatja kizárólag a Kincstári takarékjegy plusz elnevezésű állampapírt, és az elmúlt két évben több mint 120 milliárdos forgalmat bonyolított le.
