Barroso a Goldman Sachsnál

Brüsszelben sokan kifogásolják, hogy a politika és az üzlet ennyire összefonódik.

2016. 07. 13. 15:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem mutathat rosszul egy önéletrajzban, ha valaki az Európai Bizottság (EB) elnöke volt, bár az is igaz, hogy aki betöltötte ezt a pozíciót, az aligha szorul állásinterjúkra. Valószínűleg José Manuel Barroso, az uniós szervezetet 2004 és 2014 között vezető portugál politikus sem izzadt, izgulva a Goldman Sachs egyik londoni irodájában, mielőtt múlt héten kinevezték volna az amerikai befektetési bank tanácsadójának. A korábban (2002 és 2004 között) Portugália kormányfői tisztét is betöltő Barrosótól nyilván nem teljesen idegen a közgazdaságtan, de egyértelműen inkább a politika, mint a bankszektor világában mozog otthonosan. Újdonsült munkahelye pedig éppen ezért sokaknak nem tetszik Brüsszelben.

Barroso feladata az Európai Uniót kiválóan ismerő politikusként az lenne a Goldman Sachs európai részlegénél, hogy a nagy bonyodalmakat kavaró brexit után tanácsaival segítse át a nehéz helyzeten a vállalatot. A segítség elkél, hiszen az amerikai nagybank központja ugyancsak Londonban van, és több mint ezer munkatársa dolgozik ott, így Nagy-Britannia kilépése az unióból őket is érzékenyen érinthette. Csakhogy az EU-ban nem mindenki örül annak, hogy a politika és az üzlet ennyire összefonódik. Ki óvatosabban, ki keményebben – a francia Libération szerint például a politikus a munka elvállalásával bemutatott Európának – bírálta Barrosót, amiért az unió szolgálatát egy amerikai bankéra cserélte.

Ami a jogszerűséget illeti, Barrosónak nincs mitől tartania. A törvények szerint az EB elnöke összeférhetetlenség miatt a mandátumát követő 18 hónapig csak korábbi munkaadója jóváhagyásával vállalhat ugyan munkát – Barroso élt is ezzel, legtöbbször előadásokat tartott –, ez a türelmi időszak azonban májusban már lejárt. A portugál politikus ettől függetlenül értesítette (ha nem is engedélyt kért) az EB jelenlegi elnökét, Jean-Claude Junckert a döntéséről, aki azonban nem kommentálta a történteket, de a Politico névtelen forrásai szerint egyáltalán nem örült neki. Más kérdés, hogy a szabályok értelmében az egykori EB-elnököknek a másfél év leteltével is a „becsületesség és diszkréció elveinek figyelembevételével” kell eljárniuk munkavállalásuk során, ami kritikusai szerint sérült ebben az esetben. Túl sokat ugyanakkor így sem tehetnek, legfeljebb a nyugdíját vonhatják meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.