Erősen rontja a magyar gazdaság versenyképességét, hogy hazánk a negyedik a béreket terhelő legmagasabb adókat és járulékokat összehasonlító, fejlett gazdaságokat összegző listán – véli a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Eközben gondot okoz a munkaerőhiány is. Zara László közölte, a problémát érzékelték a döntéshozók, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezért jelentett be nemrég gazdaságélénkítő intézkedéseket, köztük a járulékcsökkentést. Az elnök azonban kevés esélyt lát arra, hogy ez az eszköz kezelje a gondokat, szerinte a munkaerőhiány megoldásához képzési, lakhatási, toborzási-szervezési megoldások is kellenek.
Zara számításai szerint ha szó szerint értelmezzük a mostanában felröppent ötletet, akkor a munkavállalót terhelő 10 százalékos nyugdíj- és 8,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot csökkentik majd, hiszen ezek a klasszikus járulékok. Ha azt feltételezzük, hogy teljesen megszüntetik ezeket a terheket, akkor a mostaninál 18,5 százalékkal magasabb bért kapnának kézhez a munkavállalók. Zara László kifejtette, a kedvezmény viszont egyáltalán nem csökkentené a vállalkozók terheit, így nem eredményezné a cégek versenyképességének növekedését, ezzel több munkahely teremtését. Ugyanakkor valószínűleg nem is csábítaná haza azokat, akik a magasabb bérek reményében hagyták el az országot, mert az átlagos uniós és magyar bérek közötti különbség meghaladja a 18,5 százalékot. Szerinte nem valószínű az sem, hogy ez a megoldás a környező országokból vonzana hozzánk képzett munkaerőt. A képzetlen munkaerőt igénylő mezőgazdaságban jelentkező hiányt sem oldaná meg, ezen a területen eddig is költség- és köztehermentesen, tehát szürkén vagy feketén foglalkoztatták az embereket.
Zara László szerint azonban nem is erre, hanem a foglalkoztatót terhelő járulékok csökkentésére, vagyis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklésére lenne inkább szükség. Mint kifejtette, a foglalkoztatók jelentős, legalább 10 százalékot elérő, egy lépésben végrehajtott csökkentést már valóban megéreznének. Ám a mikrovállalkozásoknál még ennek a csökkentésnek sem lenne számottevő hatása, a kedvezmény mértéke nem volna elég egy-egy beruházás megvalósítására vagy új munkahelyek megteremtésére.
– Az ötlet jó, de még nem világos, hogy először a foglalkoztatottságot vagy a versenyképességet szeretnék-e növelni. Egy kisebb mértékű, többlépcsős csökkentés elodázná a versenyképesség elérésének időpontját is, kevésbé tervezhetővé tenné a beruházások forrásait. A lépésnek lesznek árnyoldalai is, vannak területek, ahova eleinte kevesebb pénz jut. Ezért szakmailag is meg kellene vitatni az elképzelést – hangsúlyozta Zara László.
Ahhoz, hogy a gazdasági szereplők elkezdjék a jövedelmek fehérítését, Zsiday Viktor alapkezelő szerint egy lépésben és nagymértékben kellene megvalósulnia a járulékcsökkentésnek. A közgazdász lapunknak kifejtette: nem okozna nagy bevételkiesést az államnak, ha csökkentené az önmagára fordított kiadásait. A szakember hozzátette, Magyarországon a munkáltatónak jelenleg 2 forintjába kerül, hogy 1 forint fizetést adjon, ugyanez az arány az unióban körülbelül 1,3. Nem véletlen, hogy ennyi magyar ment külföldre, akik közül a legtöbben vissza sem jönnek. Szerinte a nettó bérek mielőbbi növelésére van szükség, hogy megakadályozzuk a további elvándorlást.
