A jegybanki állítások azonban továbbra sem győzték meg a lapunknak nyilatkozó szakértőket arról, hogy sem a felügyeletet, sem a jegybankot nem terheli felelősség a brókerbotrányokért. Varga István közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy közleményében a jegybank a hangsúlyt a pénzmosás és a terrorizmus kiszűrésére helyezi, holott a Quaestor az engedélyezettnél nagyobb mértékű kötvénykibocsátással vétett a törvények ellen. Márpedig ezen tevékenység felügyelete a PSZÁF-hez tartozott.
A szakember a Gazdasági Versenyhivatal egyik határozatát hozta fel példaként, amelyben az áll, hogy a PSZÁF (megszűnése után pedig a jegybank) feladata, hogy a hozzá beérkező adatok alapján részletes kockázatelemzést készítsen, amely minden intézmény esetében külön az aktuális kockázatokra fókuszál. Emellett a jegybankról szóló törvényben is az áll, hogy az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB elnöke rendeletében előírt – személyes adatnak nem minősülő – információkat kötelesek szolgáltatni. Varga István szerint ebből következik, hogy a törvényesség felügyeletét ellátó szervek a napi, havi, évi jelentések alapján a Quaestor működését is elemezték, tehát a PSZÁF és a jegybank vagy nem tett eleget feladatának, vagy hamis jelentésekből dolgozott. Amennyiben ez utóbbi eset áll fenn, a cég mérlege hitelesítőjének felelősségét sem lehet elvitatni. – Az egész ellenőrzési rendszer semmit sem ér, ha ekkora manipulációkat képtelen csírájában elfojtani. A károsultak joggal vetik fel az ellenőrök felelősségét – jegyezte meg a közgazdász.
