Pogátsa Zoltán arra is fölhívta a figyelmet, hogy volt már példa a magyar minimálbér nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas emelésére, amikor másfél évtizeddel ezelőtt az átlagbér harminc százalékáról annak ötven százalékára nőtt az összeg, s minden előzetes rémisztgetés ellenére az empirikus elemzések alapján alig mentek tönkre vállalkozások. Aláhúzta, az emelésnek megvan az alapja, hiszen mikor lehetne bért emelni, ha nem akkor, amikor évek óta három százalék körüli a gazdasági növekedés?
Korábban Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora lapunknak arról beszélt, hogy az olcsó bér előny lehet a fejlődés bizonyos fokán – jellemzően a harmadik világban –, hazánk azonban már nem ebben a ligában játszik. Az alacsony pedig bér konzerválja az egészségtelen gazdasági szerkezetet, az alacsony termelékenységet. A közgazdász szerint ma már az uniós pénzeket sem munkahelyteremtésre kellene fordítani, hanem a termelékenység emelésére.
Csath Magdolna közgazdász szerint a rendszerváltás óta a helytelen kormányzati stratégia miatt maradunk le egyre jobban a nyugati bérektől. Szerinte ma már nem alacsony hozzáadott terméket „gyártó” összeszerelő üzemeket kellene favorizálni, hanem innovációval, oktatással a nagy értéket termelő üzemeket, szolgáltató központokat idecsábítani.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!