Munkagépek járkálnak és munkások tüsténkednek a Széll Kálmán tér mellett, a Krisztina körúton, látszik, hogy nagyban zajlanak az egykori Postapalota felújítási munkálatai. A műemléki épület, amely az 1920-as években épült a Magyar Posta irodaházaként, a Wing-csoporttól idén júliusban került az MNB-alapítványokhoz, részeként annak 25 milliárdos bevásárlásnak, amelyet cégeik ejtettek meg a közelmúltban budapesti irodaépületekből. Az ingatlan valójában az azt tulajdonló társaság – a Buda Palota Kft. – megszerzésével lett a Pallas Athéné Alapítvány, egészen pontosan az alájuk tartozó Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft. tulajdona. Ma ugyanis utóbbi a Buda Palota Kft. közvetlen gazdája.
Az épület vételára 22,3 millió euró, tehát nagyságrendileg 7 milliárd forint volt, ami csaknem duplája annak, amennyit az épület a tulajdonos tavalyi mérlege szerint ér. Eszerint ugyanis a Buda Palota Kft.-nek mindösszesen 3,6 milliárd forint értékben van ingatlanja és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joga. Hasonló az az összeg is, amelyért a Postapalotát 2008-ban megszerezte az akkor még WPR Primus névre hallgató, azóta átkeresztelt cég: a társaság, amelynek ekkor még ciprusi háttere volt, de amúgy a Wallis-csoporthoz kötődött, egyedüliként nyújtott be pályázatot az épületre, majd vételárként kicsivel többet tett le az asztalra, mint a pályázati kiírásban szereplő 4 milliárd forint.
A Magyar Posta nyolc éve költségtakarékosságra hivatkozva vált meg emblematikus budai központjától, hogy ahelyett havi négyszázezer euróért, azaz akkori árfolyamon mintegy százmillió forintért új székházat béreljen a Népfürdő utcai Gateway Business Centerben. Mivel az erről szóló szerződés minimum tíz évre szól, a posta összesen legalább 12 milliárdot költ az ingatlan bérlésére. Az ügylet kapcsán komoly botrány is kirobbant, lévén sokan úgy vélték, hogy míg a posta vele rosszul járt, addig a vevő nagyon jó üzletet kötött. A fideszes Balsai István különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést is tett, majd az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. két volt vezető tisztségviselőjét meg is gyanúsították. A Fővárosi Főügyészség vádja végül nem állta meg a helyét, lévén az Állami Számvevőszék akkori becslése szerint az ingatlan 2,810-3,385 milliárd forintot ért. (Vagyis az épület nem ért többet annál, mint amennyiért eladták.)
Az épülethez azóta nem nyúltak, állapota tovább romlott, így adott érte nyáron 7 milliárd forintot az MNB-alapítvány alá tartozó cég. Az egykori Postapalota tehát végeredményben 3 milliárd forintos mínusszal került át az egyik állami zsebből a másikba. Már amennyiben a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonában álló Buda Palota Kft., amely piaci alapon végzi tevékenységét, és kizárólag saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, közérdekű tevékenységet pedig nem lát el – és amely a Közbeszerzési Döntőbizottság állásfoglalása szerint nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá sem –, állami zsebnek tekinthető. (Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint igen.)
A döntőbizottsági vélemény azért lényeges, mert ennek kimondásával az egykori Postapalota közbeszerzési eljárás kiírása nélkül újítható fel, függetlenül attól, hogy tulajdonosa az egyik MNB-alapítvány cége. A vizsgálatot, amely alapján a cég mentesülhetett ettől a kötelezettségtől, maga a Buda Palota Kft. kérte, a döntőbizottság pedig indoklásában olyan érveket sorakoztatott fel döntése mellett, melyek szerint ilyen esetekben a közösségi közbeszerzési jog alkalmazása azért felesleges, mert a szervezet profitra törekszik és veszteséget kockáztat, tehát aligha fog olyan beszerzési döntést hozni, amely gazdaságilag nem indokolható. A 18 500 négyzetméter alapterületű műemléki épület felújításáért tehát nem kellett versenyezniük a cégeknek.
Az alapítvány közlése szerint a munkálatok már meglévő építési engedélyek szerint történnek, azokat még az eladó készítette elő és kapta meg. Szintén a korábbi tulajdonossal magyarázzák azt, hogy közbeszerzés híján a Magyar Építő Zrt. a kivitelező: a céggel állítólag már az előző vezetés szerződött. A 18 hónapig tartó munka költségvetése 25 millió eurós lesz – tehát többe kerül, mint amennyiért az épületet megvették. Maga a kivitelezés várhatóan 2018-ban ér véget, akkortól működik majd modern irodaházként az épület. A posta egykori székháza az ígéretek szerint a nagyközönség előtt is megnyílik majd, híres tornya pedig turisztikai attrakció lesz.
